Folia Historica 31. (Budapest, 2016)
II. TANULMÁNYOK - Gróf Péter: Görgei Artúr visegrádi évtizedeihez
7. kép Görgei Artúr 1890. körül, MNM TF, ltsz.: 683-1956. A Nagyságos asszonynak kéz csókomat szeretett testvérének alázatos tiszteletemet küldöm Isten velők"14 „Tábornok úr! Visegrádi utam kétség és remény közt volt, a kétség el csüggesztett hogy hogy hát ha nem találkozom Tábornok úrral a mi a lehető legroszabb lett volna reám nézve, De a remény új erőtt adott és semmi akadály nem tudott volna visza tartani, és a remény győzött. Ama magasztos érzelem és édesen fájó öröm midőn önt meg láttam nem engedett méltó szavaknak adni kifejezést mert úgy tele volt s van szivem Isten s önnel hogy azt szavakban kifejezni, tolal le írni, nem lehet a szívnek magasztos érzelmeit - és azt önre bízom mint magas műveltségű emberre én hála Istennek szerencsésen haza érkeztem a szives fogadtatást családom és barátimnak el beszéltem a kik meg hatottan halgatták Most tehát fogadja családom és barátimnak őszinte jó kívánatát nekem pedig mint tősgyökeres magyar földműves paraszt embernek őszinte s talán leg önzéstelenebb jó érzelmemet s végül a mit a fején láttam a szabadság harczban fején kapott sebhelyére csókomat ezek után maradok és vagyok Verpelét 1894 szepten hó 19 “ hazafiul üdvözlettel Czipó István bíró 14 OSZK Kézirattár, Levelestár 1. Czipó István levele Görgei Artúrhoz, Verpelét, 1894. szeptember 19. 276
