Folia Historica 31. (Budapest, 2016)
II. TANULMÁNYOK - Gróf Péter: Görgei Artúr visegrádi évtizedeihez
2. kép Visegrád a 19. század második felében, acélmetszet J. Alt festménye után, MNM MKM, ltsz.: 54.12. A kiegyezés utáni magyar politikai vezetés - Deák, Andrássy és mások rokon- szenve ellenére - teljes nyíltsággal nem tudta Görgei Artúrt, a közvélemény nagy része szemében az „árulót" felvállalni. Görgei, mint a fenti levélből is kiderül, tudta, hogy népszerűtlenségével nem lehet a frissen megalakult kormány terhére. (1. kép) Miután nem sikerült megfelelő munkát találni, elfogadta öccse Görgey István budapesti ügyvéd, közjegyző ajánlatát, és annak felesége, megözvegyült Návay Sándomé Dedinszky Aurélia révén megszerzett visegrádi birtokán telepedett le.4 Visegrád, az egykori király székhely, a 18. századi koronauradalmi mezőváros újrafelfedezése a reformkorban történt meg, amikor a szépirodalomban, képzőművészetben mint a dicső múlt jelképe jelenik meg.3 4 5 (2. kép) A hajó-, majd a vasútközlekedés kiépülésével a 19. század utolsó harmadától a budapestiek által kedvelt üdülőhellyé vált. A történelmi festészetből ismert műemlékeinek helyreállítása Viktorin József helyi plébános kezdeményezésére kormányzati támogatással 1872-től indult meg. A magyar műemlékvédelem értékmentő tevékenységének egyik legkorábbi színhelye Visegrád, ahol a korszak két kiváló szakembere, Schulek Frigyes építész és Henszlmann Imre művészettörténész irányításával kezdődtek meg a helyreállítási munkálatok a fellegvárban és a Görgey3 id. Görgey 1. i. m. 404., Hermann Róbert-. Deák és Görgei. Századok 137. (2003) 5. sz. 1081-1101. 4 Görgey Albert: Görgei Arthur 1818-1916. Igló, 1917.114-119. 5 A 18. századi Visegrádról Magyar Eszter: Visegrád. (Száz magyar falu könyvesháza). Bp., [2000.] 55-82. 270
