Folia Historica 31. (Budapest, 2016)
I. KÖSZÖNTJÜK A 80 ÉVES T. NÉMETH ANNAMÁRIÁT - Szilágyi András: Louis-Armand vagy François-Louis? Kérdőjelek kutatás közben
nek köszönhetett csaknem az egész Európa. Magyarország volt az egyedüli hadszíntér. Korábbi hódításaiktól elvakultan, a törökök a kereszténység létét [„nevét"] fenyegették ... A herceg, Ferenc Lajos testvérünk bátyja [Louis-Armand, az idősebb fivér, aki haláláig, 1685-ig a hercegi cím viselője volt], épp oda igyekezett. Az ő drága nyomdokain halad az ifjabb testvér, akit most siratunk ... a dicsőség ott várja őt.) A 19. század első felének francia történetírói, hősünkről szólva, számos egykorú forrást felhasználnak - többnyire hiteles, de sokszor kétes hitelű dokumentumokat is. Előbbiekből megtudhatjuk, hogy François-Louis - amint azt már Massillon említette - bátyjához, Louis- Armand-hoz csatlakozva, őt követve érkezett Magyarországra és vett részt 1685 nyarán Érsekújvár sikeres ostromában. Ezt a közlést a legújabb kori francia életrajzi lexikon szócikke is megismétli, hangsúlyozva, hogy: „il combattît avec la plus grande témérité à la bataille de Gran et au siège de Neuhausel et y fit preuve de belles qualités militaires."8 (A legnagyobb vakmerőséggel harcolt az esztergomi csatában és Érsekújvár ostrománál, jeles katonai képességekről téve tanúságot.) Mindezek a közlések egyértelműen arról szólnak, hogy mindkét fivér járt és hadakozott Magyarországon, minthogy részvételüket az Esztergom körüli hadműveletekben és Érsekújvár ostromában tényként kezelik. Úgy tudják, azt hangoztatják továbbá, hogy e hadi vállalkozásokban a fiatalabb, azaz François-Louis szerzett dicső érdemeket. Mármost, ha további egykorú és kétségkívül hiteles forrásokat is tekintetbe veszünk, kétségeink támadnak mindkét, de különösen az utóbbi állítás valóságtartalmát illetően. Az érsekújvári diadalt követő harmadik évben, 1688-ban megjelent igen részletes haditudósítás az ostrom irányítói és résztevői között számos magas rangú főtisztet megnevez, ám itt - francia „önkéntesek" sorában - a Bourbon dinasztiának csupán egyetlen tagja szerepel, mint Conti herceg (és ő is más összefüggésben).9 A kérdést tovább árnyalja, ám egyszersmind talán a megoldás kulcsát is magában rejti az a dokumentum, egy viszonylag rövid magyar nyelvű levél, amelyet az ostrom egyik 10. kép François-Louis de Bourbon, prince Conti. Jean- Charles Tardieu metszete Hyacinthe Rigaud festménye nyomán, 1709 8 d'Amat, Roman: François-Louis de Bourbon, prince de Conti. In: Dictionnaire de Biographie Française. Tome 9. (notices de Clesinger à Dalliere). Paris, 1961. 541-542. 9 Boethius, Christoph: Dess Ruhm-belorberten und Triumph-leuchtenden Krirgs-Helms dero Röm(ischen) Kais(erlichen) Maj(estaet) ... darinnen die Kriegs-Züge und ritterliche Thaten ... im Jahr 1685 ... wider den allgemeinen Erb-Feind der Christenheit... erzehlet. Nürnberg 1688.84-95. 23