Folia Historica 31. (Budapest, 2016)
II. TANULMÁNYOK - Tomsics Emőke: Az eseményképtől a riportfotóig. A fotográfia a képes sajtóban az 1880-as és 1900-as évek között
teljesítése, másrészt a képzőművészeti értékek közvetítése, ízlésformálás volt, s e két célkitűzés egyesüléséből az eseményillusztráció terén az következett, hogy a képi megfogalmazásra méltónak ítélt jelentős események csak művészi, emelkedett tónusban kerülhettek az olvasók elé. A Vasárnapi Újság célja - olvashatjuk az 1880-as évek előfizetési felhívásaiban -, hogy „tükre legyen a közéletnek, tolmácsa a hazafias érzületnek, képe a nemzeti haladásnak", „szóval korunk történetének igazi krónikája legyen" - tették hozzá az évszázad végén; ' az 1884-ben megszűnt Magyarország és a Nagyvilág pedig biztosította olvasóit, hogy „képeink megválasztásánál az állandó művészi értékre fektetjük a hangsúlyt". Ezek az elvek gyakran kaptak hangot az illusztrációkhoz tartozó cikkekben, képmagyarázatokban is: 1893-ban a Vasárnapi Újság hangsúlyozta, hogy a kőszegi hadgyakorlatról - melynek különös jelentőségét a Matuszewski által is a méltó történed mozzanatok közé sorolt császárlátogatás, Vilmos császár jelenléte adta - a lap „a hely színére kiküldött saját rajzolói által fölvett és művészileg kidolgozott (kiemelés - a szerző) képeket közöl ... A rajzokat Cserna Károly, Dörre Tivadar, jantyik Mátyás és a »Vasárnapi Újság« más ismert jelességű rajzoló művészei (kiemelés - a szerző) készitik."8 9 10 Az Ország-Világ pedig így fogalmazta meg illusztrációs stratégiáját: „Az »Ország-Világ«- nak gondja lesz arra, hogy képeiben népélet, történelem, táj és genre váltakozzanak. De e mellett a festőművészet örök becsű remek műveit sem fogja mellőzni."11 12 13 A század fordulójára megfordult a rajzok és fényképek aránya a Vasárnapi Újságban. 1899-ben a 769 illusztrációnak még kicsivel kevesebb mint a fele, 371, az 1900-ban közölt 1083 illusztrációnak 53 százaléka - 569 darab - fénykép, és az év második felében a fotográfiák száma már tíz százalékkal haladta meg az egyéb ábrázolásokét. ~ Az illusztráció összetétele természetesen számonként más és más, hiszen, ha például képzőművészeti kiállításról tudósítottak, értelemszerűen kevesebb fénykép - pontosabban a fénykép inkább mint reprodukciós technika - jelent meg, s a hölgyek örömére gyakran előforduló divatképek is rajzolók keze alól kerültek ki, bár a korszak végén e téren is feltűnt a fénykép. A Tolnai Világlapja 1905-ben hirdetésben hívta fel a nyomdatulajdonosok figyelmét arra, hogy: „Tolnai Világlapjában megjelenő összes chlichéket kölcsön adjuk vagy eladjuk." ^ A fénykép és az arról készült nyomdai klisé is értékké vált, adás-vétel tárgyát képezte. 8 Előfizetési föltételeink. Vasárnapi Újság 31. (1884) 51. sz. december 21. 823-824. 823.; Előfizetői felhívás. Vasárnapi Újság 46. (1899) 1. sz. január 1.12. 9 Előfizetési felhívás. Magyarország és a Nagyvilág 16. (1880) 24. sz. június 13. 395. 10 A „Vasárnapi Újság"... Vasárnapi Újság 40. (1893) 38. sz. szeptember 17. 644. 11 Felhívás előfizetésre. Ország-Világ 5. (1884) 51. sz. december 20.837. 12 A fenti arányok számításakor nem számoltam a műtárgyakról készült felvételeket és nem vettem figyelembe a fényképet mint reprodukciós technikát. Ha számba vesszük azokat a fényképeket is, melyek még ekkor is fametszetként vagy rajzként, kliséről nyomva jelentek meg, a fotográfiai eredetű illusztráció mennyisége nagyobb. Mind a képekkel mind a fényképészek tevékenységével való számítások a sajtóillusztráció természeténél fogva pontatlanok, de a fő tendenciák megállapítására alkalmasak. 13 Nyomdatulajdonosok figyelmébe! Tolnai Vüáglapja 5. (1905) 2. sz. január 8. 84. 206
