Folia Historica 31. (Budapest, 2016)
I. KÖSZÖNTJÜK A 80 ÉVES T. NÉMETH ANNAMÁRIÁT - Szilágyi András: Louis-Armand vagy François-Louis? Kérdőjelek kutatás közben
3. kép Mars. Nicolas Coustou nyomán, Párizs (?), 1710 körül. Iparművészeti Múzeum, Budapest, ltsz.: 69.1811. (Fotó: Áment Gellért) 4. kép Felirat a Mars-figura talapzatának hátoldalán (Fotó: Áment Gellért) Kiindulópontként alapvetően fontos, hogy állást foglaljunk a művek vélhető készítési idejét illetően. A datálás, persze, szorosan összefügg további, főként műfaji kérdésekkel, elsősorban azzal, hogy mi volt, mi lehetett a darabok eredeti rendeltetése. Mielőtt ez utóbbiakra kitérnénk, a stíluskritika bevált módszerére támaszkodva megállapíthatjuk, hogy a figurák plasztikai megformálása erősen emlékeztet azoknak a köztéri szobor- kompozícióknak és monumentális síremlékeknek a mellékalakjaira, amelyeket jó nevű olasz és francia mesterek készítettek a 17. század utolsó harmadában. Következésképp a darabok -legyenek akár bozzettók (plasztikai vázlatok), akár egy elkészült monumentum utólagos, közel egykorú „reprodukciói" - minden bizonnyal a 17. század végének, vagy az 1700 utáni bő egy évtizednek a produktumai. Mármost, ezt tekintetbe véve, a számba vehető hős Bourbon hercegek lehetséges köre határozottan leszűkül. A Bourbon uralkodóház szerteágazó genealógiájának alapos ismerete nélkül is nyilvánvaló, hogy csakis a francia történelem legendás alakja, a „Grand Condé"-nak titulált Louis de Bourbon öccsének, Armandnak (1629-1666) a két fiúgyermeke lehet az, akik szóba jöhetnek. Érdekes, ám meglehetősen rövid életpályát futottak be mindketten. Az idősebb fiú, Louis-Armand, aki apja halála után, ötévesen kapta meg és vette fel a Conti hercege (Prince de Conti) címet, 1661. április 30-án született Párizsban. (9. kép) Tizenöt évesen 19
