Folia Historica 31. (Budapest, 2016)
II. TANULMÁNYOK - Baják László: A magyar-bizánci kapcsolatokról és III. Béla királyi reprezentációjáról
valószínűséggel azért, mert családi jelvényként ezt örökölte. A jelvény eredeti hordozóját persze nem feltétlenül címerpajzsként, hanem inkább zászlóként kell elképzelnünk, ugyanis a zászlóhasználat időben megelőzi a címerhasználatot. Az aragóniai eredet1 valószínűtlen feltételezésével szemben ugyanis a címer vörös-ezüst (illetve zászlón fehér) sávjai az Árpádok régi, zászlókon használt családi színeit mutatják. A 11. századból mind a fehér, mind pedig a vörös zászló használata kimutatható.41 Kérdésként tehát sokkal inkább a zászlószínek pajzsra emelésének, azaz címerré válásának ideje vethető fel. Az első biztosan ismert magyarországi címer Imre király 1202-ből datált oklevelére függesztett aranybulla hátoldalán maradt fenn. Szabados György a pecsét köriratának archaizmusából azonban meggyőzően mutatta ki, hogy a pecsét mintája korábban, talán Imre trónra lépése után nem sokkal készülhetett. Ebből az időből Imrének két további, nyilván az 1202. évihez hasonlóan címert mutató arany kettős pecsétjéről is tudomásunk van. Az egyikük a már említett, a Babonics ősök számára vélhetően 1196-ban kiállított oklevél, amelyet eredetileg Imre egyetértésével III. Béla akart kiadni, de a halála megakadályozta ebben.4" Mivel azonban a pecsét nem elsődleges hordozója a címernek, bizonyosan számolnunk kell a pecsétnél korábbi, azaz még III. Béla uralkodásának idejéből származó színes, pajzsra festett előzményekkel is. ’ Nagyon valószínű, hogy Imre a trónra lépése után, a társuralkodóként már használt címerét, az oroszlánokkal kiegészített sávokat helyeztette a kettős felségpecsétjének hátoldalára. Ugyanakkor viszont, többek között a címerfejlődés általános heraldikai szabályszerűségei miatt, tudni illik az egyszerűbb mesteralakok általában megelőzik időben az összetettebbeket, Imre király feltételezett társuralkodói címere is csak másodlagos, azaz feltételezi III. Béla király címerhasználatát, amely vélhetően egyszerűbb, csak a sávokat mutató címer lehetett. 40 Bcrtcni/i Iván: Az Árpád-házi királyok címere és Aragónia. In: Királylányok messzi földről. Magyarország és Katalónia a középkorban. Szerk.: Ramon Sarobe-Tóth Csaba. Bp., 2009. 181-201. A tanulmány már az aragon elmélettől való távolodást mutatja. Az elmélet cáfolatára 1. még Körmendi Tamás előbb idézett tanulmányát: Körmendi T. i. m. 73-74. 41 Minden megfontolás arra mutat, hogy az Árpádok zászlajának alapszíne a vörös lehetett. Ugyanakkor a 14. századi krónikaszerkesztmény szerint az 1074. évi kerlési csatában „Salamon katonái mind egyforma patyolat (fehér) zászlót vittek" - „Salamonis omnes questabant vexilla sua facta de syndone." (Képes Krónika. Ford.: Bellus Ibolya. Bp., 1986. 133., ill. Szcntpétcry, Entericus: Sriptores rerum hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadinae gestamm. I—II. (reprint) Bp., 1994.1. 367.) 1091-ben „László király a vörös zászlaja alatt elsőnek támadt a kunok táborára." -„... vexillo rubeo..." (Képes Krónika i. m. 170., ill. Szentpétery, E. i. m. 413.) A „Képes Krónika" vörös alapszínű vagy éppen vörös-fehér sávos zászlóábrázolásai a 11-12. századi vonatkozású címerábrázolásokkal ellentétben feltehetően nem fiktívek vagy anakronisztikusak, hanem inkább régi hagyományt tükrözhetnek, hiszen itt ősi katonai jelzésről, a 12. század végén már kb. 300 éves dinasztia identitását is meghatározó szimbólumról van szó. 42 Sznbndus Gy. i. m. 347. 43 A címer leírása a kikövetkeztethető színekkel: vörös mezőben négy ezüst pólya, ahol az öt vörös mezőben kilenc oroszlán lépdel 3-3-2-1-0 eloszlásban. A vörös és fehér zászlószínek pajzsra helyezése úgy képzelendő el, hogy a vörösre festett pajzson a fehér színt ezüst lemezcsíkok helyettesítették. A vörös mezőben álló oroszlánok heraldikai színét viszont nem ismerjük, de esetleg aranyszínűek lehettek, amely előkelőséget is sugározott. 195
