Folia Historica 31. (Budapest, 2016)
I. KÖSZÖNTJÜK A 80 ÉVES T. NÉMETH ANNAMÁRIÁT - Radnóti Klára: A Schunda család és a Nemzeti Múzeum - a magyar hangszergyártás emlékei a múzeumban
pereskedésbe bonyolódott, mert fafúvós hangszer- készítő létére rézfúvósokat is készített, s a céh ezért feljelentette a helytartótanácsnál. Végül neki adtak igazat, s az elöljáróság a szerzett jogok tiszteletben tartására szólította fel a céhet 1838-ban. August Blessner Holzblasinstrumentenmacher Stuttgartban látta meg a napvilágot,' s a hangszerész céh mesterkönyve szerint 1854-ben halt meg Pesten.^ A Schunda-adomány hangszerei között fuvolája (10. kép) szerepel. Christian Juul, (akinek műhelyét Schunda József vitte tovább) koppenhágai születésű dán mester, 1827-től élt Pesten. A Schunda-gyűjtemény vázlatos ismertetéséből is világosan látszik, hogy a 19. században, sőt, amíg a Habsburg Birodalom, majd az Osztrák-Magyar Monarchia fel nem bomlik, valójában nem lehet önálló magyar, osztrák, cseh, szlovák stb. hangszer- gyártásról beszélni. A céhes ipar keretei között az iparos legények a tudást és a megélhetést keresve vándorolnak, ott telepednek le, ahol jövőjüket biztosítva látják. Ha a pest-budai hangszerész céh mesterkönyvét megnézzük, majd mindegyik mester messziről érkezett ide szerencsét próbálni, 66 67 68 69 70 66 Isoz K. Hangszerkészítés Pest-Budán i. m. 267-268. 67 The New Langwill Index i. m. 35. 68 Gnbry Gy. A pesti hangszerkészítő céh i. m. 195. 69 Ltsz.: 1927.42. 70 The New Langwill Index i. m. 197. 147 8. kép Basszetkürt és mesterjegye, Schölnast, Pozsony, 19. sz. első fele (Fotó: Dabasi András)
