Folia Historica 31. (Budapest, 2016)

I. KÖSZÖNTJÜK A 80 ÉVES T. NÉMETH ANNAMÁRIÁT - Kovács S. Tibor: A „konstábler bot" és a „huszas" buzogány. A középkori buzogányok és kései utódaik Magyarországon

„barbarizmus" megnyilvánulását látták benne/ Az első világháború után, a Horthy Miklós kormányzó (1920-1944) vezette Magyarországon a buzogány szerepe jelentéktelen, különösen Lengyelországhoz képest, ahol az államelnök, tábornokok és főtisztek gyakran kaptak ajándékba buzogányokat. Magyarországon az Alföld középső részén, a Nagykunság térségében még 1920 körül is ismert volt a „legénybot", amely zömében gömb formájú, sárgaréz fejben végződött. Az egyik típusa azonban éppen olyan csillagalakú (tizenkéttüskés) fejű volt, mint korábban a kim típusú hard buzogányok. A korábbi csillagfejű buzogányok a jászsági és kunsági pásztoremberek kezében megmaradtak kézifegyverként, majd a legények jelvényévé és díszévé váltak. Használatuk az 1920-as évek végéig tartott, majd végleg kimentek a divatból.27 28 29

A magyarországi buzogányhasználat legutolsó dokumentuma az a fotó, amely 1942. március 10-én készült és a Kállay- kormány tagjait ábrázolja. (11. kép) Itt a díszmagyarba öltözött kormánytagok szablyát viselnek, kivéve Kállay Miklós miniszterelnököt (1942.03.09-1944.03.22.), aki buzogányt tart a bal kezében, amelyet vélhetően a családi fegyvergyűjteményből kölcsönzött erre az alkalomra.

27 Finadri, R. i. m. 28-39.

28 Szabó László: Könnyűlovassági fegyverből legénybot. (Egy kun eredetű fegyver fennmaradása és funkcióváltása a magyarországi kunoknál). Szolnok, 1998. 4-5.; „legénybot", 20. század eleje, Magyar Nemzeti Múzeum, Fegyvertár ltsz.: 68.8861., hossza: 47 cm, átmérője: 4 cm; tizenkéttüskés buzogány, 19. század vége, Magyar Nemzeti Múzeum, Fegyvertár ltsz.: 68.8860., hossza: 84 cm, átmérője: 5,1 cm.

29 Magyar Nemzeti Múzeum, Történeti Fényképtár, ltsz.: 62.6413.

10. kép

A „huszas" buzogány az olasz frontról, 1916. MNM, Fegyvertár (Fotó: Gedai Csaba)

107