Folia Historica 30. (Budapest, 2015)
III. MŰHELY - Kollár Csilla: A magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. századi Habsburg uralom alatt. A Magyar Nemzeti Múzeum kiállítása Dél-Koreában
3. kép A kiállítás első terme (Fotó: Seo Heunkang) korok koronázási ünnepségeit megörökítő metszetekkel együtt megfelelő mértékben hangsúlyozták a Magyar Királyság létét és a Habsburg-magyar viszony időről-időre változó, bonyolult szövedékét. A következő egységben uralkodói portrék sorakoztak, kiemelve olyan korszakokat, melyek esetében a hosszú uralkodás, a kompromisszumkészség, valamint az uralkodó és alattvalóinak kiegyensúlyozottságra törekvő viszonya jólétet és fejlődést teremtett. Mária Teréziát és magyar ruhába öltöztetett gyermekeit ábrázoló festmények és grafikák szép kiegészítője volt az a 18. századi fiúruha, amelyet a hagyomány pazar kivitele és magyar szabása miatt II. József gyermekkori öltözetének tart. Ferenc József időskori portréja már egy másik végpont, korszakunk vége felé mutatott. A szépséges, magyarok számára oly kedves, Erzsébet királyné neve még a messzi Koreában is ismerősen cseng, alakját nem csak portrék, hanem használati tárgyai, öltözetei is megidézték. A következő egységben női és férfi viseletek és kiegészítők jelentek meg, melyeken ugyan a nemzetközi hatások jól megfigyelhetőek, mégis remekül bemutatják a jellegzetesen magyar elemeket is. A díszmagyarként számon tartott magyar főúri viselet a bécsi udvarban is elfogadott reprezentatív öltözet volt, melyet a Habsburg-ház tagjai is rendre felöltöttek, különösen ünnepi alkalmakkor. Az utolsó két koronázás alkalmával viselt női öltözetek egyik legszebbike, Majláth Györgyné Prandau Stefánia fehér alapon arannyal hímzett, uszályos szoknyás és vörös ruhaderekas együttese, eredeti fémszálas csipkefátylával és kötényével kiegészítve a kiállítás egyik fénypontja volt. A kiállított férfi díszmagyar IV. Károly koronázására készült. A magyar viselet formai gazdagságát és elemeinek változását grafikák és festmények segítségével is igyekeztünk szemléletesen bemutatni. A főúri reprezentáció másik fontos elemeként - a viselet mellett - az otthon berendezését is igyekeztünk bemutatni. A 17. századi török szőnyegek és úrihímzés-töredékek a török-magyar kapcsolatok összetettségét és a magyar mintakincs gazdagodását emelték 218
