Folia Historica 30. (Budapest, 2015)

I. TANULMÁNYOK - Koppány Tibor: Egy Vas megyei kastélyépíttető család a középkor és az újkor fordulóján: a hídvégi Polányiak

Koppány Tibor

EGY VAS MEGYEI K A S T ÉL Y ÉP ÍT T E T Ő CSALÁD A KÖZÉPKOR ÉS AZ ÚJKOR FORDULÓJÁN:

A HÍDVÉGI POLÁNYIAK

Az ágostonosok és a ferencesek között a körmendi kolostorért folytatott egyházi perben 1518. május közepén a tanúként megjelent, akkor magát hatvan évesnek mondott hídvégi Polányi Osvát azt vallotta saját magáról, hogy „ingóságokban bővelkedik, sőt kastélya és jobbágyai is vannak". A környékbeli nemesség közül vele együtt tanúskodó Ivánczy Balázs és Nádasdy Ferenc vagyoni helyzetére vonatkozóan nem tett semmiféle megjegyzést, jobbágyokkal ugyanis nyilvánvalóan ők is rendelkeztek,1 2 3 kastélyuk azonban nem volt, amely Polányival azonos társadalmi szintet biztosíthatott volna számukra. A büszkének hangzó kijelentés ezzel emelte Polányit tanúskodó nemesi társai fölé.

A kastélyt, amely a nemesi előnevet biztosító Hídvégen, a mai Rábahídvégen állt, maga Polányi Osvát építtette. Ahhoz II. Ulászló királytól 1502-ben kapott engedélyt a szlavón vicebáni tisztséget betöltő, élete teljében levő, Körmenden tett tanúvallomása szerint akkor negyvennégy éves kérelmező, az erről szóló oklevélben részletesen fel nem sorolt érdemeiért. Az engedély szerint Vas megyei „Hydweg" birtokán ott építtethetett „castellum seu fortalicium ligneum seu lapideum"-ot, ahol akart.4 A felépült kastély a 17. század végéig állt, feltételezhetően az 1664. évi vagy az 1683-ban történt török hadjárat alkalmával pusztult el. Helye a település délnyugati szögletében, az „Ördögorsi vár" nevű területen volt.5 6 Régészeti megfigyelés szerint a Rába holtág kanyarulatában „ásónyomnyi mélyen téglaépítmény" maradványai figyelhetők meg.1’ (1. kép)

1 Erdélyi Gabriella: Egy kolostorper története. Hatalom, vallás és mindennapok a középkor és az újkor határán. Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 38. Bp., 2005. 91-106., 219-234. A Polányiakra általában: Magyarország vármegyéi és városai. Vas vármegye. Szerk.: Borovszky Samu. Bp., 1898.569.

2 Uo. 91.

3 A szlavón vicebáni tisztségére: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (továbbiakban MNL OL) DL 101.120.

4 A kastély királyi építési engedélye: MNL OL DL 58.212. A kastély későközépkori eredetére Koppány Tibor: A középkori Magyarország kastélyai. Művészettörténeti Füzetek 26. Bp., 1999. 154.

5 Vas megye földrajzi nevei. Szerk.: Bárdosi János. Bp., 1982. 523.; A második katonai felmérés DVD-ROM Arcanum. Bp., 2005. Colonne XXIII. Section 54.1854-1855.

6 Horváth Tibor Antal: Vasvármegye régészeti leletei és lelőhelyei. Közli Kis Gábor. Vasi Szemle 41. (1987) 3. sz. 119-420.

5