Folia Historica 30. (Budapest, 2015)

II. KÖZLEMÉNYEK - Fülöp András: A kenézi és a rábahídvégi római katolikus templomok összehasonlító építéstörténeti vizsgálata

A kenézi templom alaprajza a megjeleníthető periódusokkal (1. középkor, 3.1776,5.19. század eleje, rajz: Arnóti Zsuzsa)

ről egész tekintélyes és szilárd, a föntről nézve azonban felépítésre és felújításra szorul,"15 más szóval: a nemrég befejezett építési munkák a tornyot alig érinthették.

Amikor 1815-ben ismét vizitátorok jártak a helyszínen, lényegében a korábbi jegyzőkönyv megállapításait vették át az épületre vonatkozóan. A templomot boltozottnak nevezik, cserép fedte a tetejét, karzatáról, orgonájáról, szószékéről, padjairól, Szűz Mária-oltáráról és két harangjáról tesznek említést.16 Ám sem ekkor, sem a következő egyházlátogatás idején, 1838-ban nem említik, történt-e bármilyen építkezés a tornyon, csupán annyit jegyeztek fel róla mindkét esetben, hogy szilárd anyagból épült.17 A vármegyei monográfia ugyanakkor úgy tudja, hogy a 19. század elején épült a templom,18 ami inkább úgy értelmezhető, hogy ez idő tájt egy nagyobb felújítás zajlott le. A 20. század folyamán történt tatarozások közül egy 1949-ben és egy 1980-ban végzett külső felújításról tudunk, a mostani állapot alighanem az utóbbinak tudható be.19

15 „Turris ab infra sat ampla et firma est, sed in altum erectione et reparatione indigent" MNL OL Mikrofilmtár 23723. doboz Visitationes canonicae 1781. fol. 15-16.; 23740. doboz. Visitationes canonicae miscellanea 1781. Pecöl. fol. 13.

16 MNL OL Mikrofilmtár 23727. doboz Visitationes canonicae 1815. fol. 149.

17 MNL OL Mikrofilmtár 23732. doboz Visitationes canonicae 1835. fol. 17.

18 Magyarország vármegyéi és városai. Vas vármegye. Szerk.: Borovszky Samu. Bp., 1898.51.

19 C. Harrach E.-Kiss Gy. i. m. 161.

95