Folia Historica 30. (Budapest, 2015)

I. TANULMÁNYOK - Debreczeni-Droppán Béla: Sírok és temetések. A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóinak végtisztessége II.

Állattani Szakosztályának 379., 1937. október 1-én megtartott ülésén Pongrácz Sándor elnök emlékezett meg a magyar zoológusok nesztoráról és indítványozta, hogy a szakosztály az elhunyt emlékét jegyzőkönyvében is megörökítse.1

Nem sokkal korábban az elnök a szakosztály 1936. december 4-i ülésén még örökös tiszteletbeli elnöke feleségének elhuny tárói tudósította a tagokat.'1 A temetésre nem tudni, hogy hol került sor - halotti jelentést nem találtunk -, de az a sírkő feliratának tanúsága szerint biztos, hogy Horváth Géza egy sírban nyugszik második feleségével, Muraközy Izabellával (1858-1936). Emellett tudjuk azt is, hogy nem eredeti helyén található a Hor- váth-sír, mert azt eredetileg a Kerepesi úti temető 47. parcellájában alakították ki. Később, amikor létrejöttek az úgynevezett Pantheon-parcellák, amelyeket tudatosan hoztak létre a Nemzeti Sírkertben, áthelyezésre került Horváth Géza és felesége sírja is. Ez tényleges áttemetést jelentett, tehát a síremlékkel együtt átvitték az új helyre az exhumált hamvakat is, amely a Horváth házaspár esetében a 34-2-28. sz. sírhelyet jelentette. (Erre valamikor az 1970-es évek második felében került sor.)' A fekete márvány sírkő eredeti lehet, és bár a sírhely fekvő mészkő kerete elégé elüt a feliratos sírtáblától, valószínűleg ez is egykorú alkotás.’1 Viszonylag jó állapotban maradt fenn mindkét elem, megemlítendő csak a sírkőre felfutó borostyán. A sírkő felirata szerint azt a család állíttatta a Magyar Nemzeti Múzeum, a Földművelésügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia „hozzájárulásával". Azt, hogy ez a hozzájárulás mit jelentett, - esetleg anyagi hozzájárulást - ezidáig nem tudtuk megállapítani. A sír jelenleg védett státuszú, a Nemzeti sírkert része. (6. kép)

Bátky Zsigmond (1874-1939)

Felsőbátkai dr. Bátky Zsigmond tizennégy évig a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárának igazgatója volt, végül a múzeum megbízott főigazgatójaként (1932-1934)60 61 62 63 64 65 66 fejezte be több évtizedes múzeumi munkásságát. Gunda Béla 1978-ban megjelentetett Bátky Zsigmondról írt könyvében a következőképpen méltatja: „Bátky Zsigmond a magyar néprajz egyik legszélesebb látókörű, sokoldalú tudós egyénisége."'’3 Gunda ugyanebben a kötetében így írt Bátky haláláról és sírjáról: „1939. augusztus 27-én, súlyos betegség után örökre elhagyta tudományának területét. A kőbányai Újköztemetőben augusztus 30-án temették el, de sírja után ma már hiába kutatunk. Mint annyi más magyar tudósé, az övé is jeltelenné vált.. ,"hh

60 Mödlinger Gusztáv: Szakosztályunk ülései. Állattani Közlemények 35. (1938) 1-2. fűz. 104-110. 104.

61 Mödlinger Gusztáv: Szakosztályunk ülései. 372-ik ülés. 1936. december 4-én. Állattani Közlemények 34. (1937) 1-2. fűz. 105.

62 Tóth Vilmos: A Kerepesi úti temető másfél évszázada. Budapesti Negyed 7. (1999) 2. (24.) sz. 5-126.115-116.

63 Elképzelhető az is, hogy a műkő keret 1936-ban eltemetett felesége sírjához készült.

64 Kinevezéséről: MNL OL K 726 1932-715, K 726 1932-870, MNMI Történeti osztály iratai 177/1932., MNMI Régészeti Osztály iratai 13/1932, OSZK Irattár 234/1932.

65 Gunda Béla: Bátky Zsigmond. Bp., 1978.163.

66 Uo. 20-21.

30