Folia Historica 30. (Budapest, 2015)

I. TANULMÁNYOK - Debreczeni-Droppán Béla: Sírok és temetések. A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóinak végtisztessége II.

írt levelében is jelezte az immár ismert szomorú tényt, hogy a sírt elidegení­tették és a rajta lévő márványemléket eltávolították, majd eladták. A főigaz­gató levelében ezért felajánlotta, hogy a Nemzeti Múzeum „magára vállalja a sír helyreállításával és új sírkő emelé­sével járó költségeket".44 45 Egy hónappal ezt követően a főigazgató megbízásá­ból a múzeum részéről Komáromi Béla és Morgós András helyszíni szemlét tartottak Iváncsán, amelynek során minden, a sírral kapcsolatos körül­mény hivatalosan is rögzítésre került: az évtizedekig megváltatlan családi sírhelyet, amelyben az egykori jeles fő­igazgató is nyugodott, 1987-ben adták el, annak márvány sírkövét pedig egy kecskeméti sírkőfaragó vásárolta meg. Az egykor nyolc sírt tartalmazó csalá­di sírkertbe időközben (1993 és 1996 között) már hat személyt temettek, így egyértelművé vált az is, hogy a felme­rült új síremlék emelése az eredeti he­lyen már nem lehetséges. E helyszíni szemléről készült jelentésben ugyanak­kor szerepelt az a fontos megállapítás (illetve információ) is, hogy az 1923-ban elhunyt főigazgató hamvai az új sírok egyike alatt pihennek, tehát a klasszikus felszámolásra nem került sor, hanem rátemetkezés történt.4’ Végül a temetőben Fejérpataky születésének 140. évfordulóját ünnepelve, 1997. au­gusztus 17-én emlékoszlopot állítottak. Ebben fontos szerepet játszott akkori főigazga­tónk, Gedai István. A síremlék költségeit végül Iváncsa önkormányzata és Fejérpataky 44 MNMI Főigazgatósági iratok 418-20-23/96. F. Ezzel a levéllel egyidejűleg Gedai főigazgató le­velet intézett Glatz Ferenc akadémiai elnökhöz is, melyben jelezte a Fejérpataky-sír helyreállí­tására és új sírkő emelésére vonatkozó kezdeményezését, és kérte az ügyben Glatz együttmű­ködését és támogatását (uo.). 45 Uo. Az 1996. július 25-i helyszíni szemlén a múzeum két említett munkatársán kívül jelen volt a család részéről Fejérpataky Tivadar, valamint Iváncsa község képviseletében Molnár Tibor polgármester, Szekér Gyula, a helytörténeti gyűjtemény gondozója, Ledéczy Pál önkormány­zati képviselő, továbbá a római katolikus egyháztanács képviselője és a temető gondnoka. A rátemetkezés 1993-ban kezdődhetett legkorábban, mert Fejérpataky Tivadar, amikor először szembesült a szomorú valósággal, a sírkő már hiányzott ugyan, de a sírhely kovácsoltvas kerí­tése még megvolt, és azon belül új temetkezés nyoma sem látszott. Erről akkor készült fényké­pek tanúskodnak (1. Fejérpataky Tivadar két fényképe: MNM TA MtGy). 24 3. kép Fejérpataky László iváncsai síremléke az újraavató ünnep­ségen, 2008. augusztus 29-én (a szerző felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom