Folia Historica 30. (Budapest, 2015)
III. MŰHELY - Tóth Endre: Deér József Szent Korona-monográfiájáról
Szent János-lemez bal oldalát díszítő körbe írt karéjos motívumból indult ki, amit több más apostollemezen is megtalált. Mivel az egyébként általa is hangsúlyozott, kortalan motívum a Pala d'oro doge-lemezének csökevényes oszlop-ív keretén az oszloptörzset díszíti, úgy találta, hogy a korona lemezein is ez a motívum (és a többi is) tulajdonképpen az oszloptörzseknek felel meg. A lemezeken hiányzó ívet pedig az apostolok fejét körbevevő aranyszalagban fedezte fel. Ami természetesen igaz, lévén az apostolok feje nem kocka (elnézést a szarkasztikus megjegyzésért). Deér az apostolok alakját határoló aranyszalag formáját vetette össze egy architektonikus formával, az árkád-motívummal, sőt ennek patkóíves változataival (az utóbbi esetben is iszlám hatásra gondolt, a párhuzamok időrendi következményeivel). Az apostolok azonban nem építészeti keretben jelennek meg, az ábrázolásokon az árkádoknak, íveknek vagy oszlopoknak nyoma, csökevénye sem fedezhető fel. Az arany keretszalag az apostolok feje körül azért íves, mert az ember feje kör alakú, és nem azért mert árkád-ívet akart volna utánozni. Végül a keresztpánt eredetét sem nem Itáliában, sem nem a Rajna-vidéken, hanem a magyarországi románkori művészetben kereste. Bár oldalakon keresztül foglalkozott az apostollemezek díszítésének rokonságával, és nagyon kritikusan nyilatkozott a korábbi kutatók hiányosságairól az indákkal és a körbe írt négykaréjos motívummal kapcsolatban, az apostollemez-együttes legsajátosabb jellemzőjét nem vette észre: a díszítések párban készültek, amit a kétféle típusú belső keretosztás különböztet meg.1 ’* (3. kép) Az 5. fejezetben az apostollemezek Ottó-kori keltezését vonta kétségbe, mert azok re- keszszalag-vezetése más. Ezután pozitív érveket keresett későbbi keltezésükhöz. Ilyennek találta az apostolok lóhere alakú orrkiképzését, ami szerinte a 12. vagy inkább a 13. századi rekeszzománc-lemezek csalhatatlan jele lenne.' Kijelentésének érvényessége azonnal megkérdőjelezhető, ha nem is távolabbi tárgyra, hanem a Dukas-korona en face ábrázolt alakjainak lóhere alakú orrára vetünk egy pillantást' vagy a császári korona Salamon-lemezére,' amelyeket mégsem lehet a 12. vagy 13. századra keltezni. Deér, ahol hasonlóságra hivatkozik az apostollemezek és Linköping-mitra között,1 s arról annyi mondható, hogy nincs semmi hasonlóság, a rekeszvezetés különbözik. Végül Deér arra az eredményre jutott, hogy az apostollemezek italo-bizánciak (ebben 134 135 136 137 138 134 Bárányné Oberschall Magda figyelt fel a kétféle keretezésre, de a páros mintákat, amelyek variációjából a 12-es szám következik, nem vette észre: Tóth Endre: A magyar koronázási jelvényekről. In: Koronák, koronázási jelvények. Szerk.: Bende Livia-Lőrinczy Gábor. Opusztaszer, 2001. 15—48. 135 Deér ]. A magyarok Szent Koronája i. m. 128. 136 További példa: a 11. század végén készült Szent Severinus-korongot (Köln, 1.: Schulze-Dörr- lamm, Mechthild: Die Kaiserkrone Konrads II (1024-1039). (Römisch-germanisches Museum, Monographien Bd. 23.) Sigmaringen, 1991. 84. Abb.57. 137 Schulze-Dörrlamm, M. i. m. 132. Taf.7. 138 Deér /. A magyarok Szent Koronája i. m. 128. 199
