Folia Historica 30. (Budapest, 2015)
I. TANULMÁNYOK - Debreczeni-Droppán Béla: Sírok és temetések. A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóinak végtisztessége II.
a koszorúkat a díszes gyászkocsira tették és a hatalmas tömeg elkísérte azt a Kerepesi temetőig, ahol Fejérpatakyt örök nyugalomra helyezték. Még a végtisztesség napján Klebelsberg vallás- és közoktatásügyi miniszter a minisztertanács ülésén beszélt a „tudományos világ nagy részvéte mellett" megtartott temetésről. Kérte a kormánytól, hogy Fejérpataky temetésének 900.000 koronát kitevő költségeit az államkincstárból fizethessék, illetve biztosíthassák. Végül az ügy sürgősségére való tekintettel azt is kérte a minisztertanácstól, hogy az említett teljes összeget azonnal bocsássák rendelkezésre. A minisztertanács ehhez hozzájárult. Tanulmányunk szempontjából nagyon érdekes a kultuszminiszter érvelése kérvényének megfogalmazása kapcsán, hiszen az elhunyt főigazgató tudományos érdemei mellett a következőket hozza fel indokként: „Tradicionális gyakorlat, hogy a Magyar Nemzeti Múzeumnak, mint egyik legnagyobb kulturális intézményünknek vezetőtisztviselője államköltségen temettetik el."18 19 20 21 22 23 24 A temetés másnapján, március 10-én délelőtt 11 órakor Fejérpatakyért engesztelő szentmiseáldozatot mutattak be az Egyetemi templomban/ A nekrológok, emlékbeszédek, megemlékezések hosszú sora mutatja, hogy a Nemzeti Múzeum váratlanul elhunyt főigazgatója milyen eredményes és sokrétű, ugyanakkor elismert munkásságot hagyott maga mögött. Rövidebb nekrológok már a halálhírről tudósító újságokban megjelentek/1 (A nekrológok közé számíthatjuk azokat a gyászbeszédeket is, amelyek nem sokkal a temetést követően nyomdafestéket láttak: a Hóman Bálint által elmondott a Magyar Könyvszemlében, 2 Csánki Dezsőé az Akadémiai Értesítőben/’) Öt nappal halála, két nappal temetése után pedig már vidéki lapban, a Zempléni Újságban is olvasható volt nekrológ az elhunyt egyik tanítványától, Buday Károly sátoraljaújhelyi főgimnáziumi tanártól/4 Később jóformán az összes korabeli szaklapban 18 Fejérpataky László temetése. Magyarság 4. (1923) 56. sz. március 10. 4.; Fejérpataky László temetése. Pesti Hirlap 45. (1923) 56. sz. március 10. 4. A búcsúztató személyek közül a tudósítások ekkor nem említik név szerint Pleidel Ambmst, kiléte csak a korábbi lapszámokból derül ki 1. pl. Magyarság 4. (1923) 54. sz. március 8.7. 19 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (továbbiakban MNL OL) K 27 Minisztertanács jegyzőkönyvei. 1923. március 9. 44. napirendi pont. Klebelsberg konkrétan nem utalt ugyan egy korábbi múzeumvezetőre sem, de előzményként Szalay Imre 1917-es temetésére gondolhatott. Ez a bevett gyakorlatra való hivatkozás jelentheti azt is, hogy Szalaynál nem csak a temetés helyszínét ajánlotta fel a kormány (Debreczeni-Droppán Béla: Sírok és temetések. A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóinak végtisztessége I. Folia Flistorica 29. (2013) 75-107.103.), hanem akkor is állta annak felmerült költségeit. 20 Fejérpataky László gyászjelentése (a család által kiadott példány). OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtár, Gyászjelentés-gyűjtemény. 21 Fejérpataky László meghalt. Magyarság 4. (1923) 53. sz. március 7.4., Fejérpataky László 1857- 1923. 8 Órai Újság 9. (1923) 54. sz. március 8.4. 22 L. a 17. jegyzetet. 23 Nekrológok. Csánki Dezső r. tag, osztályelnök beszéde Fejérpataky László r. tag osztálytitkár ravatalánál 1923 márc. 9-én. Akadémiai Értesítő 34. (1923) 207-209. 24 Buday Károly: Fejérpataky László. Zempléni Újság 5. (1923) 20. sz. március 11.1. A szerző maga küldte el a nekrológ két példányát az Országos Széchényi Könyvtár igazgatójának, hogy egyet a könyvtárban, egyet a bölcsészkaron archiváljanak. (OSZK Irattár 222/1923.) 19
