Folia Historica 30. (Budapest, 2015)
III. MŰHELY - Tóth Endre: Deér József Szent Korona-monográfiájáról
kori összeszerelésének állítására. ’ Végeredményben Deémek a székesfehérvári gyűrű befoglalása az egyetlen érve a késői, III. Béla-kori keltezésre. Függetlenül attól, hogy a sírban Kálmán vagy III. Béla nyugodott, a gyűrűkő foglalata nem elég érv a görög korona összeállításának keltezésére. Ugyanis éppen az arab feliratú köve miatt nem tudjuk, hogy a gyűrűt hol készítették és használták: Kis-Ázsiában"" vagy Szicíliában."1 Mindkettő a bizánci ötvösség területe, és az arab felirat mindkét helyen honos. A királygyűrű azt is bizonyíthatja, hogy a három osztású karmos foglalat készülhetett a bizánci birodalomban vagy a művelődési hatása alatti álló vidékeken is. Ami az oromdíszeket illeti, azokról felettébb nagy tájékozatlanságról tett tanúságot Albert Boeckler és Deér József is. Az oromdíszek mintája a római császárkortól kezdve a középkorig (sőt azon túl, máig) valóban közkedvelt korlát- és nyílászáró-rácsmotívum,1 L amelyet áttört és dombormű formában is használtak kőből, bronzból, valamint üvegre festve. A korona esetében az átlátszhatóság miatt az előfordulása üvegdíszítményként különösen fontos. A minta gyakoriságával ellentétes a technika, amely hátlap nélküli, émail de plique ä jour (Fenster-Email) módon készült kék és zöld áttetsző zománc. Az oromdíszeknek azok a jellemzői, amelyeket Boeckler durvának nevezett, a rendkívüli, ritka technika és nem a gyakorlatlanság következménye. Ez esetben is érvényes az összehasonlítás hiánya. Az oromdíszeket nem tudjuk más, hasonló eljárással készült tárgyakkal összehasonlítani, mert ilyenek nincsenek, ami a könnyen sérülő technika miatt mondhatni természetes. Deér is csak ugyanarra a pohárra tudott hivatkozni, amelyet a Reallexikon zur Deutschen Kunstgeschichte egyetlen példaként közölt, sőt már Ipolyi is ezt a poharat említhette." ’ Az 1400 körül készült poháron '"4 kis ablak van, amely ezzel a technikával készült. Ipolyi Amold a technika ritkaságával kapcsolatban Benvenuto Cellinit idézte. " Falke véleménye: * „nem is képzelhető el, hogy a nehéz és komplikált a jour technika másutt, mint Bizáncban, szerepelhetett volna". David Buckton is csak néhány apró tárggyal tudta 99 100 101 102 103 104 105 106 99 „az ötvösmunka technikai részletei alapján csak a XII. század utolsó harmadába keltezhető" írta Deér (Deér ]. A magyarok Szent Koronája i. m. 45.); a székesfehérvári gyűrűn kívül a keltezés mellett csak az árkád-motivummal érvelt. 100 Kovács E.-Lovag Zs. i. m. 25. Jacques de Vitry acconi püspök hasonló foglalatú gyűrűjét idézik. 101 Ismét felhívom a figyelmet a Constanda-korona hasonló gránát cabochonjára: a székesfehérvári gyűrű kövével azonosan, a hossztengelyére véstek arab szöveget: Nobiles Officinae. Die königlichen Hofwerkstätten zu Palermo zur Zeit der Normannen und Staufer im 12. und 13. Jahrhundert. Hrsg.: Wilfried Seipel. Wien, 2004.228., 54.; a képek a 230. oldalon. 102 Boeckler helyesen használja a transenna megjelölést. Boeckler, A. i. m. 738. 103 Ipolyi A. i. m. 152. 104 London, Victoria and Albert Museum: Deér ]. A magyarok Szent Koronája i. m. 35.; Email. In: Lexikon zur deutschen Kunstgeschichte. V. Hrsg.: Ludwig Heinrich Heydenreich-Karl August Wirth. Stuttgart, 1967. 3. és 28. kép 105 Ipolyi A. i. m. 151. 106 Falke, O. v. i. m. 134. 193
