Folia Historica 30. (Budapest, 2015)

III. MŰHELY - Tóth Endre: Deér József Szent Korona-monográfiájáról

ismertetését, hat évvel a monográfia megjelenése után, 1972-ben a Századok közölte. Ez azért is fontos volt, mert László, mint az 1938-as koronaszemle egyetlen itthon élő résztvevője beszámolt a „láttatás" légköréről és körülményeiről: a félelmet a la­tin korona zománcképeinek lehetséges Rajna-vidéki azaz „németországi" eredetének kimutatásától, ami a 30-as évek második felében, különösen az akkori „nagynémet", majd nemzetiszocialista történetírás" hátterével nem volt kívánatos. Több ismerte­tés vagy kritika sem a Művészettörténeti Értesítőben, sem az Archaeologiai Értesítődben nem jelent meg. Az pedig, mondhatni természetes volt, hogy a korábbi Szent Korona­monográfiáról, Patrick J. Kelleher 1951-es könyvéről a hazai tudományosság a nyilvá­nosság előtt alig vehetett tudomást.9 10 11 12 13 Amikor Deér József könyve eljutott Magyarországra - akkor római-korral foglal­kozó régészhallgató voltam -, csupán arra voltam kíváncsi: a szerző mit nyomozott ki a korona „keresztjének" levételéről, és mi a véleménye az apostollemezek feliratainak néhány különleges betűformájáról,1“ Tamás nevének T és Pál nevében a második V betűjéről. A kereszt levételéről Deér nem tudott; egykorúnak tartotta a korona összesze­relésének általa képviselt időpontjával (1270 május).' A kereszt (vagy liliom alakú díszítmény) levételét egymástól független, több évtizedes különbséggel feljegyzett adatok hitelesítik.14 Ezért azt, hogy a koronáról valamilyen díszítményt levettek, nem lehet kétségbe vonni. A gyalui egyezmény értelmében, mielőtt Izabella királyné 1551-ben átadta a koronát I. Ferdinánd megbízottjának, Giovanni Battista Castaldo őrgrófnak, a gyermek János Zsigmond arra biztatta és azzal vigasztalta anyját, hogy le kell venni a korona keresztjét, mert akinél ez a rész van, arra visszaszáll maga a korona 9 László Gyula: Josef Deér: Die heilige Krone Ungarns. (Wien, Österr. Akad. d. Wiss. Phil.-hist. Kl. 1966. Denkschr. Bd. 91:1-300.1.397 kép) Magyarország Szent Koronája. Századok 106. (1972) 2. sz. 459-470. Amikor a könyv ismertetése készült, László egy félévnyi előadást tartott a témáról a Régészeti Tanszéken. 10 L. Deér József összefoglalását: A német nemzetiszocialista történetírás. Századok 81. (1947) 152-177. 11 Kovács Éva beszámolóját a korona-kutatásról közölték: Kovács Éva: A magyar korona a leg­újabb kutatások tükrében. Művészettörténeti Értesítő 6. (1957) 128-130. 12 1964 őszén, mint másod éves régészhallgató László Gyula professzortól a koronázási jelvénye­ket kaptam szemináriumi dolgozat-témául. Érdeklődésem a jelvények iránt akkor kezdődött. 13 Deér ]. A magyarok Szent Koronája i. m. 208.; Franz Bock a kereszt koronára szerelését a 13. századnál későbbi időre tette, amikor - Hampel József megfogalmazásában - „a művészi ízlés már teljesen alászállott". (Die Ungarische Königskrone „Corona St. Stephani" in der Krontruhe der königlichen Burg zu Ofen. Hrsg.: Franz Bock. Aachen, 1896. idézi h.: A Magyar Szent Koronáról. Archaeologiai Értesítő új folyam 16. (1896) 439-441. 439., Bock könyvének ismertetésekor). 14 A kereszt levételéről: Veress Endre: Izabella királyné 1519-1559. Magyar történeti életrajzok. Bp., 1901. 332. és idézi a vonatkozó forráshelyeket: Orzechovskyt (láttam) és Bielskit (nem láttam). 179

Next

/
Oldalképek
Tartalom