Folia Historica 30. (Budapest, 2015)
III. MŰHELY - Tóth Endre: Deér József Szent Korona-monográfiájáról
Tóth Endre DEÉR JÓZSEF SZENT K O R O N A-M O N O G R ÁF I ÁJ ÁR ÓL „A nevezetes tárgy, melyet a jelen könyvben újra, és bizonyos tekintetben az eddigieknél behatóbban tárgyalunk, a II. világháború végéig a magyar állam jelvényének és jelképének számított, mind maga az ország, mind a mindenkori európai környezet számára. A Szent Római Birodalom koronáján kívül nem maradt ránk a középkori Nyugatról olyan hatalmi jelvény, mely világi értéke, államjogi jelentősége, de koronázásoknál insigneként való használatának hosszát tekintve is a Sacra Corona Regni Hungariae-vel akárcsak közelítőleg is összehasonlítható lenne. Biztosan van a mai európai koronaékszerek között egységesebb, technikailag és művészileg tökéletesebb, sőt anyagát tekintve is értékesebb, ám egyetlen egy sincs, amely a kutatásnak több - mind történeti, mind művészettörténeti - talányt és problémát okozott, mint éppen a magyar királyi korona."' 1947-49-ben a humán-tudományok képviselői közül több egyetemi tanár és jeles kutató hagyta el Magyarországot: Alföldi András, Deér József, Ivánka Endre, Kerényi Károly/ Szemerényi Oszvald és mások. Távozásukat bizonyára különféle okok befolyásolták. Hogy helyesen érezték, hogy el kell menniük az országból, mert tudományos tevékenységük korlátozva lesz, azt jól jelezte, hogy a bekövetkező változások megakadályozták a Századok 1948-as számának megjelenését. A kötet 41 év múlva, Berlász Jenőnek, a kötet egykori szerkesztője gondoskodásának köszönhetően jelenhetett meg.1 2 3 4A jelen témához tartozik, hogy két művészettörténész, Bárányné Oberschall Magda és Bogyay Tamás is nyugatra mentek. Az előbbi a Monomachos-koronáról írt monográfiát, és a Szent Koronával foglalkozott. Bogyay Tamás már az emigrációban írt számos cikket a koronáról. Azt, hogy e tudósok kényszerű távozása (ideértve Hóman Bálint eltávolítását és a Magyar Tudományos Akadémia tagjainak megrostálását is) milyen hátrányokkal járt a hazai oktatás és tudományos élet számára, megírásra vár. 1 Deér József. A magyarok Szent Koronája. Ford.: F. dr. Rományi Beatrix. Budapest-Máriabesnyő- GödöUő, 2005. 7. 2 Kerény Károly távozásáról, sorsáról és jelentőségéről 1. Mitológia és humanitás. Tanulmányok Kerényi Károly 100. születésnapjára. Szerk.: Szilágyi János György. Bp., 1999. kötet tanulmányait. 3 A részletekről: Berlász Jenő: A Századok 1948. évi eredeti kötetéről... Századok 123. (1989) 3-4. sz. 238-240.239. 4 Hóman Bálint perében Deér József is mellette tanúskodott Kosáry Domokossal, Waldapfel Eszterrel, Szekfű Gyulával és másokkal együtt: Horváth László Béla: Hóman Bálint utolsó évei (1945-1951). Sic itur ad Astra 7. (1993) 2-4. sz. 120-229.157-158. 177
