Folia Historica 30. (Budapest, 2015)
II. KÖZLEMÉNYEK - Sallay Gergely Pál: Finn kitüntetések a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében
között vívott háborúk emlékérmei; a finn Polgárőrség, illetve a Lotta Svárd női önkéntes segédszervezet kitüntetései; továbbá a sporttal kapcsolatos elismerések.1 A finn kitüntetések jelképeiről Több finn kitüntetés szembetűnő jelképe a horogkereszt, amellyel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy semmi köze nincs a német nemzetiszocialista ideológiához, amely ezt az ősi jelképet hírhedtté tette. Akseli Gallen-Kallela (1865-1931) finn festő 1918-ban, a Szabadságkereszt jelvényeinek tervezésekor magától értetődő módon nyúlt a Skandináviában évezredes hagyománnyal rendelkező szimbólumhoz. Szemben a német nemzetiszocialisták által később általános jelképként használt horogkereszttel, a finn szimbólum mindig egyenes állású (tehát nem csúcsára állítva, 45 fokban megdöntve ábrázolják), illetve szárvégei gyakran rövidebbek. Míg a Szabadságkereszt Rend jelvényein a mai napig megtalálható, a Fehér Rózsa Rend - külföldi államfőknek adományozott - rendi láncán 1963-ban stilizált fenyőgally-kompozíció váltotta fel. A finn elismerések további meghatározó jelképei az ország címerében ábrázolt oroszlán és rózsa (amelyek a Finn Fehér Rózsa Rend és a Finn Oroszlán Rend esetében névadóként és központi szimbólumként is szolgálnak), de egyes kitüntetéseken Karéba címerének elemei is feltűnnek: a jobbról kardot tartó, felemelt páncélos kar és a balról szablyát tartó, felemelt kar, amelyek nyugat és kelet harcát szimbolizálják. A 20. századi finn-magyar kitüntetési kapcsolatokról A közel egy időben függetlenné váló Finnország és Magyarország között a szoros politikai és kulturábs összeköttetésnek köszönhetően kezdettől fogva, tehát már az 1920-as évek első felétől egészen a Horthy-korszak végéig, majd a hidegháború legválságosabb időszaka okozta kihagyás után az 1960-as évektől kezdve ismét élénkek voltak a kitüntetési kapcsolatok a 20. században. A második világháború utolsó szakaszáig a két országnak a katonai hírszerzés és kémelhárítás terén kialakított együttműködése is jelentőséggel bírt, amelynek jól körvonalazható kitüntetés-történeti vonatkozásai vannak. Természetesen a tárgyalt évtizedek során - a nemzetközi általános gyakorlatnak megfelelően - számos diplomáciai jellegű kitüntetés-adományozásra is sor került finn-magyar viszonylatban. A két ország kulturális kapcsolatainak (és ezzel összefüggésben számos kitüntetésadományozásnak) az alapja a nép- és nyelvrokonság volt. Ennek ápolására kiváló lehetőséget nyújtottak az 1921-től három-négyévente megszervezett finnugor kultúr- kongresszusok, ahol finn és magyar (továbbá észt) nyelvészek és pedagógusok mellett többek között orvosok és néprajzkutatók is részt vettek. A mind szorosabbra fűződő kulturális kapcsolatok ápolására mindkét (illetve három) országban szervezetek jöttek létre, viszonossági alapon tanulmányi kirándulásokra került sor. 1928-ban Helsinkiben 1 A finn kitüntetések történetéről, rendszeréről részletesen 1. Mattila, Jukka I.: Vapaussodan muistomitalit. Tampere, 2001.; Tetri, Juha £.: Kunniamerkkikirja. Helsinki, 2003.; Tiainen, Jani: Suomen kunniamerkit. The Orders, Decorations and Medals of Finland. Tampere, 2010. 156
