Folia Historica 30. (Budapest, 2015)

II. KÖZLEMÉNYEK - Apor Eszter: A Magyar Nemzeti Múzeum Hangszertárának egy érdekessége: Ember figura hangszerekből. Műelemzés

1721-re datálható és vélhetően Jean-Baptiste Bonnart jelmezterve, vagy egyik metszetének előrajza lehet. A figura körül a kosztüm francia nyelvű leírása, jobbra lent pedig a kép keletkezésének évszáma olvasható.

Végül koruk és típusuk tekintetében egyaránt ide kapcsolhatjuk német nyelvterületről Michael Rössler és Martin Engelbrecht vonatkozó munkáit. (5. kép) Most csupán az Assemblage Nouveau des Manouvries Habilles / Neu-eröffnete Sammlung der mit ihren eigenen Arbeiten und Werkzeugen eingekleideten Künstlern, Handwerkern und Professionen című sorozatot említjük meg, amely 1730-ban jelent meg Augsburgban, Engelbrecht kiadásában.22 23 24 25 26

A színház hatása

A Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött festmény hátoldalán olvasható felirat és a felsorolt grafikai előképek alkotóinak vonatkozó életrajzi adatai azt sugallják, hogy a színház közvetlen és/vagy közvetett módon hatással volt az ábrázolások létrehozásának folyamatára. A színház inspirációját ugyanakkor az adatok ismerete nélkül is érzékeljük, mert a képek bizonyos vizuális jellegzetességei lehetővé teszik a feltételezést.

Arcimboldo és kortársainak munkái, valamint az említett 18. századi francia és német metszetek esetében is, elsősorban az itáliai vándorszínészek által játszott comme- dia dell'arte jelenségét szükséges megemlítenünk. E sajátos és igen népszerű színházi műfaj a 16. század közepén született Itáliában, és alapvetően neki köszönhető, hogy az olasz színjátszás vezető szerepben maradt a színész mesterség hivatalossá válásának és intézményesülésének korszakában is."4A commedia dell'arte társulatok eredetileg népies, a vásári játékokhoz közel álló stílusban játszottak olyan színdarabokat, melyekben a színészek állandósult karakterek szerepét öltötték magukra, és az előadott történetek cselekménye az előadás közben, spontán módon formálódott.2" A kezdeti sikerek után, a 18. század folyamán a commedia meghódította a királyi rezidenciákat és a főúri kastélyszínházakat, s befogadva az udvari illemtan hatását, Franciaországban Comédie Italienné „nemesedett"."" A század utolsó évtizedeire, a klasszicizmus eszméit elsajátít22 Id. Henri Bonnart fia, Jean-Baptiste (Henri) Bonnart (1654-1726) grafikusként működött és Nicolas Bonnart számára dolgozott. A zenei témaválasztás a műkereskedelemmel is foglalkozó Bonnart család tagjainak művészetében különösen gyakori 1. Massip, C. i. m. 147.; A család történetét legújabban Pascale Cugy dolgozta fel disszertációjában. Cugy, Pascale: La dynastie Bonnart et les Bonnarts. Étude d'une famille d'artistes et producteur de «mode». Paris, Centre Andre Chastel, École doctoral Histoire de l'art et archéologie, 2013.

23 Michael Rössler (1705-1777) metszetét kiadta Martin Engelbrecht (1684-1756): Furulyakészítő (18. század közepe), papír, rézmetszet és rézkarc, lap: 38,7x23,5 cm, lemez: 29,2x19,1 cm, Washington D.C., Library of Congress, Music Division, Dayton C. Miller Iconography Collection, Inv. no.: L 0368. A kép forrása: http://hdl.loc.gov/loc.music/dcmicon.0368 (2014. szeptember 14.); Venhorst, E.: Engelbrecht, Martin. (1684-1756). In: Allgemeines Künstler- Lexikon. Die Bildenden Künstler aller Zeiten und Völker. Hrsg.: K. G. Saur. München, 2002. 24-25.

24 A színház világtörténete I. Szerk.: Hont Ferenc. Bp., 1972.168.

25 Tulajdonképpen ebből származik a rögtönzés jelentősége a barokk színjátszásban. Simhandl, Peter: Színháztörténet. Ford.: Szántó Judit. Bp., 1998.101.

26 Francia színház a 18. században. Szerk.: Staud Géza. Bp., 1974. 85.

132