Folia Historica 30. (Budapest, 2015)
II. KÖZLEMÉNYEK - Apor Eszter: A Magyar Nemzeti Múzeum Hangszertárának egy érdekessége: Ember figura hangszerekből. Műelemzés
Apor Eszter A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM HANGSZERTÁRÁNAK EGY ÉRDEKESSÉGE: EMBER FIGURA HANGSZEREKBŐL. MŰELEMZÉS A Magyar Nemzeti Múzeum Hangszergyűjteményében található Ember figura hangszerekből című festmény ismeretlen művész alkotása. Nem pusztán a hazai hangszerkészítés történetében jelentős szerepet betöltő Schunda család tulajdonából származó érdekes tárgyi relikvia, hanem tágabb perspektívából a zene és az ábrázoló művészetek kapcsolatának kérdéskörére rámutató műtárgy.1 2 (1. kép) A zene és a képalkotó művészetek kapcsolatáról Ember Ildikó 1984-ben publikált munkáját^ követően a Kieselbach Galéria adott ki katalógust 2006-ban Magyar zene és kép: Zene, ritmus, hangzás, kép, fotó, látvány címmel.3 Az igényes kötet magyarországi szakemberek írásait foglalja össze oly módon, hogy a tanulmányok zenei témájú vagy a zenével mélyebb szinteken összefüggésbe hozható képzőművészeti alkotások tudományos művészettörténeti feldolgozásának egyfajta módszertanát körvonalazzák. Összességében (és rendkívül leegyszerűsítve) a zene és az ábrázoló művészetek kapcsolatának természetéről a következő megállapításokat tehetjük. A különböző művészeti ágak közötti kapcsolat mindenekelőtt kölcsönös folyamat. Az oda-vissza ható jelenség képzőművészeti nézőpontú leírásának három „dimenziója": a humán, az objektív és az absztrakt. A „humán dimenzió" fókuszában elsősorban az alkotóművész személye áll, akinek lehet muzikális tehetsége, mélyebb zenei ismerete, művészetét inspirálhatják baráti társaságához tartozó zenészek, a zenekar vagy hangszerek látványa, esetleg számára kedves zenedarabok, melyekről - számunkra is kutatható módon - nyilatkozik. Az „objektív dimenzió" maga a zenei témájú képzőművészeti alkotás, amely - a téma- választáson túl - kompozíciója, színei vagy formái révén összevethető korabeli zenei kompozíciókkal, ritmusokkal, vagy szembeötlő módon nyilvánulnak meg benne stilisztikai átvételek is. A zenei témaválasztáshoz speciális módon kapcsolódik a zenei ikonográfia tudománya, ami elsősorban a régi művészet egy-egy mélyebb tartalmú alkotását vizsgálja a zenélés motívumához vagy a képeken látható zenei elemekhez (pl. hangszerekhez) kötődő művészi szándék, és ha van, szimbolikus jelentés feltárásával. Végül az 1 Ismeretlen mester (19. század?): Ember figura hangszerekből, vászon, olajfestmény, 54,8x43 cm, Magyar Nemzeti Múzeum, Történeti tár, Hangszergyűjtemény, Ltsz.: 1974.2. 2 Ember Ildikó: Zene a festészetben. A zene, mint szimbólum az európai reneszánsz és barokk festészetben. Bp., 1984. 3 Magyar zene és kép. Zene, ritmus, hangzás, kép, fotó, látvány. Szerk.: Kieselbach Tamás. Bp., 2006. 125
