Folia Historica 30. (Budapest, 2015)

II. KÖZLEMÉNYEK - Gracza Lajos - Csorba László: Ismeretlen Kossuth-levelek a Budapest-Göppingeni Liszt Ferenc Archívum gyűjteményéből

Az angliai száműzetésben élő Kossuth egyfelől újságcikkeinek, másfelől nyilvános előadásainak honoráriumából tartotta el magát és családját. A magyar szabadságharc és a törökországi száműzetés idején szerzett világhírnevét - melyet amerikai körút­ja tovább növelt - messzemenően értékelte a szigetország közönsége, így az ötvenes évek közepén főképp a krími háború körüli világpolitikai bonyodalmakról, továbbá a Habsburg Monarchia és az itáliai viszonyok kérdéskörében tartott előadásait sokan látogatták. Ebből nemcsak tisztességes megélhetésre futotta, de szerény tőkét is fel tu­dott halmozni, amivel azután 1861-ben átköltözött Olaszországba. Az már egyéni bal- szerencséje volt, hogy mégsem adatott meg számára a békés öregség nyugalma, mert részvényeit az 1873-as tőkepiaci válság elértéktelenitette. A velük kapcsolatos kölcsön kamatainak fizetésére így a torinói öregnek ismét - 70 felett! - munkát kellett vállalnia: az Athenaeum kiadóval kötött szerződést iratainak kiadására. A szigetország városaiban működő különféle civil szervezetek, társadalmi egyesü­letek meghívásainak eleget téve, az 1850-es években több alkalommal járt Skóciában is. Egyik ilyen utazása során keletkezhetett ez a levél, amelyben az Alexandriában tartott előadásainak honoráriumát nyugtázta. A konkrét körülményekre némi világot vet az a több mint két héttel korábban, szeptember 4-én, szintén Arrochar faluból keltezett le­vél, amely Kossuth irathagyatékában maradt fenn, és amelynek címzettje, Th. Ireland Esq. szintén egyike lehetett az újabb skóciai programok szervezőinek. A levélben a volt kormányzó a közeli Greenock városban tartandó előadásának időpontjával kapcsolat­ban jelölt meg választási lehetőségeket, majd leszögezte: „Nem gondolom, hogy ez al­kalommal sok helyre elmehetnék - a napok gyorsan telnek - nem maradhatok sokáig. Legkésőbb 24. táján [már] Londonban kell lennem." 1 Ebből arra következtethetünk, hogy Kossuth (és családja?) majd három hetet töltött a Loch Long legészakibb csücs­kében fekvő Arrochar faluban vagy annak környékén, a Glasgowtól nyugatra húzódó partvidéken, ahol a Clyde a tengerbe torkollik. Részben nyaralásról lehetett szó, de köz­ben meghívásoknak is eleget tett: ilyen lehetett az Alexandriában, vagy az előbb említett Greenockban tartott előadása. Mivel Kossuth hetekig tartózkodott a környéken, a levélben használt „Vale of Le­ven" (a Leven folyó völgye) kifejezéssel valószínűleg nem csupán magára Alexandria városára utalhatott, amely valóban közvetlenül a Leven partján található, hanem min­den bizonnyal a tágabb környék máig élő, tradicionális megnevezéseként használta. A köszönetmondást így arra az élményre is érthetjük, hogy bebarangolhatta az Arrochar és Alexandria közti tájat, a skót Felföld egyik legfestőibb vidékét, amelynek szívében a természeti szépségeiről méltán híres tó, a Loch Lomond fekszik, és amelyhez többek között a híres útonálló szabadsághős, Rob Roy legendái fűződnek. A levél címzettje valószínűleg James Barr Robertson, gazdasági szakember és ügy­véd, a szabadkereskedelmi és chartista politikai mozgalmak résztvevője, aki komoly szerepet játszott az 1850-60-as évek főképp skóciai közéletében, így többek között tit­kára volt a Skót Antialkoholista Ligának (Scottish Temperance League). Később üzle­ti ügyekben Kaliforniában, sőt Kínában (Sanghaj) is megfordult, majd a Bimetallic League (kétfémes pénzrendszert szorgalmazó mozgalom) neves szakemberének szá- 21 21 Kossuth Lajos - Th[omas] Ireland Esq-nak. Arrochar, 1857. szeptember 4. MNL OL R 901. 2632. 119

Next

/
Oldalképek
Tartalom