Folia Historica 29. (Budapest, 2014)
II. KÖZLEMÉNYEK - Debreczeni-Droppán Béla: A Magyar Nemzeti Múzeum az 1838-as nagy árvízben
D e b r e c z e n i - D r o p p á n Béla A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM AZ 1 838-AS NAGY ÁRVÍZBEN A Duna 2013. évi áradásának napjaiban a híradásokat, kommentárokat hallva és olvasva arról értesülhetett a lakosság, hogy ez az árvíz minden idők legnagyobb vízállásával tetőzött Budapesten (és majd minden helyen). Több nap is eltelt, míg megszólalt olyan szakember is a televízióban, aki elmondta, hogy volt már ennél nagyobb vízállás, úgynevezett „jeges ár" esetében például 1838-ban. Mivel azonban az árvizek esetében külön szokták venni a jegeset a „zöld ár"-tól, így a 2013. évi árvíz valóban megdöntötte az addigi rekordokat, ha csak a zöld áradásokat nézzük. Az 1838. évi árvíz megemlítése azonban nemcsak ezért volt indokolt és aktuális, hanem azért is, mert 2013-ban 175. évfordulója alkalmából emlékezhettünk a fővárosban minden idők legnagyobb dunai vízállásával, 929 centiméterrel tetőző árvízre. (A dunai vízmérce zéró pontját később egy méterrel lejjebb vitték, így a mai számítás szerint az 1838-as árvízszint 1029 cm magasságig ért, tehát 138 cm-rel haladta meg a mostani, 2013-as jégmentes rekordot.) A „nagy árvíz" történetéről csak röviden szólnánk, mert a korábbi irodalom a legtöbb részletet már feltárta,1 viszont van egy olyan érdekes momentum, amiről eddig kevesebb szó esett:2 hogyan érintette az árvíz a nagyrészt romba dőlt Józsefvárosban a Nemzeti Múzeumot? A nagy pesti árvíz Az 1837-38. évi tél az átlagosnál jóval csapadékosabb volt. Buda vízivárosi részét és a pesti Dunasor pincéit már 1838 januárjában elárasztotta a víz. Később ugyan valamelyest apadt, viszont a nagy hideg miatt a Duna magas vízállás mellett fagyott be, és a Csepel-sziget csúcsánál kialakult jégtorlasz miatt a március elején érkező tavaszi ár éppen a fővárosnál ütközött akadályba. A folyó március 5-én lépett ki újra a medréből elárasztva Óbudát és a budai oldal alsóbb részeit, így Újlakot, az Országutat (a mai Margit körutat), a Vízivárost és a Rácvárost (Tabánt). A vízállás március 12-re oly mértékben 1 Az 1838. évi árvízzel foglalkozó terjedelmes irodalomnak itt csak három összefoglaló munkájára hívom fel a figyelmet: Trattner János: Jégszakadás és Duna' kiáradása Magyar Országban, 1838. évi böjtmás haván. 1-2. fűz. Buda, 1838.; A pest-budai árvíz 1838-ban. Szerk.: Némethy Károly. Bp., 1938.; „Jégszakadás és Duna' kiáradása" Pest-Buda 1838. Kiállítási katalógus 1988. március 11-1988. október 30. Szerk.: Kaján Imre. Bp., 1988. Itt köszönöm meg Prohászka Péternek tanulmányom elkészítéséhez nyújtott segítségét. 2 V. Windisch Éva: Könyvtári árvízvédelem 1838-ban. A Könyvtáros 6. (1956) 10. sz. 740-742., Berlász Jenő: Az Országos Széchényi Könyvtár története 1802-1867. Bp., 1981.219-222. 177
