Folia Historica 29. (Budapest, 2014)
I. TANULMÁNYOK - Debreczeni-Droppán Béla: Sírok és temetések. A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóinak végtisztessége I.
12. kép Pulszky Ferenc családi sírhelye a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben (a szerző felvétele) evangélikus lelkész végzett. Az ő búcsúszavai után Szalay Imre igazgató, a Nemzeti Múzeum és Szily Kálmán főtitkár, az Akadémia nevében mondtak gyászbeszédet. Ezek elhangzása után a koporsót áttették a hatlovas díszkocsira és elindult a temetési menet, mely a Múzeum körúton, a Kerepesi úton (a mai Rákóczi úton) és a Népszínház utcán haladt és jutott el a Kerepesi temetőig. Az úton végig nagy tömeg várta és követte a halottat. A családi sírhelynél a gyászőrség levette a koporsót a kocsiról, és a sírbolt szélére helyezte. Itt Horváth Sándor lelkész még egyszer megáldotta, majd rövid ima után leeresztették a kriptába.84 A Pulszky család kriptája ma is ugyanott, a Kerepesi temetőben, azaz újabb nevén a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben található, a főbejárattól jobbra, a fal melletti 30-as sírhelyen (ennek megjelölése: J 30). (12. kép) A sírba elsőként Fejérváry Gábor (1780-1851) archeológust, régiséggyűjtőt, Pulszky Ferenc nagybátyját temették,85 halála után két nappal, 1851. november 4-én délután 5 órakor.86 Tulajdonképpen ő volt az egyik első 84 Pulszky Ferenc temetése. Pesti Hírlap 19. (1897) 253. sz. szeptember 12. 4-5., Pulszky Ferenc temetése. Egyetértés 31. (1897) 253. sz. szeptember 12. 4.; vö. Napi hirek. Pulszky Ferenc temetése. Pesti Napló 48. (1897) 254. sz. szeptember 12.6., Pulszky Ferencz. 1814-1897. Magyarország 4. (1897) 252. sz. szeptember 11.1-5.5., Halálozások. Vasárnapi Újság 44. (1897) 38. sz. szeptember 19. 625. 85 Tóth V. i. m. 11.; 1. még Tóth Vilmos: Pulszky Ferenc síremléke. Népszabadság 59. (2001) 272. sz. november 23.38. Tóth Vilmos cikkében hibásan említi Pulszky apósaként Fejérváryt. 86 Fejérváry Gábor gyászjelentése. (OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtár, Gyászjelentés-gyűjtemény) E forrásban az szerepel, hogy Fejérváryt a köztemetőben temetik el, ami ekkor még a Váci úti köztemetőre is vonatkozhatott. E tanulmány szerzője korábban úgy gondolta, hogy először a régi köztemetőbe temették, és később vitték csak át az 1866-ban történt temetkezésekkel létesített Kerepesi úti családi sírboltba. (Debreczeni-Droppán Béla: A Magyar Néprajzi Társaság egykori vezetőinek sírjai. Néprajzi Hírek 42. (2013) 3. sz. 6-15. 8.) Az, hogy az 1849-ben nyitott új köztemető (jobboldali) fal menti sírjai az 1850-es évek első felében létesültek, valószínűsíti, hogy a sírhelyre 1851-ben elsőként Fejérváry Gábort temették. 97
