Folia Historica 29. (Budapest, 2014)
Tóth Endre: Kovács Tibor (1940-2013)
Nem utolsó sorban pedig biztosította a múzeum központi könyvtárának gyarapítását, a nagy szakkönyvhagyatékok megszerzését. Nemcsak a tudományos kiadásokkal törődött, hanem a leletek és feldolgozásuk népszerű publikálására is törekedett (Évezredek, évszázadok művészete sorozat szervezése). E tevékenységéhez kapcsolódik kiállítás-szervező tevékenysége: a Nemzeti Múzeum állandó régészeti kiállításának rendezése 1977-ben és 2002-ben, valamint a fő- igazgatósága idején megvalósult számtalan időszaki kiállítás (majdnem 120), köztük az „Európa közepe 1000 körül", a 2000 óta folyamatosan a Nemzeti Múzeumban megrendezésre kerülő sajtófotó kiállítás, a nagyszentmiklósi kincs magyarországi bemutatása. Vezetése alatt alakult és fejeződött be a Nemzeti Múzeum rekonstrukciója, amely pályája utolsó tíz évét nagymértékben lefoglalta: a tervek, megbeszélések, viták és döntések eredményeként jött létre az épület ma látható és évtizedekre meghatározó látványa. Kovács Tibor célja az épület Pollák Mihály által tervezett belső architektúrájának visz- szaállítása volt, noha ennek megoldása az épület túlterheltsége miatt nem volt egyszerű feladat. Kovács Tibor kutatási területe a Kárpát-medence bronz- és kora vaskori népeinek története, régészete és kapcsolatuk a mediterraneummal volt. Kisebb ásatások mellett 1965 és 1972 között tárta fel a tiszafüredi bronzkori temetőt; a 80-as évek végén a fehérvárcsurgói halomsírok feltárásán dolgozott. A tiszafüredi temetőt példás gyorsasággal 1975-ben tette közzé és értékelte. Összefoglaló munkája a magyarországi bronzkorról 1977-ben jelent meg, amelyet az angol, német és francia nyelvű kiadások követtek. Számos országban vett részt tudományos konferenciákon, ahol a magyarországi bronzkor témaköréből tartott előadásokat. Az egyetemi oktatásban, a régész- és muzeológusképzésben 1966 óta vett részt. Több évtizeden keresztül anyagismeret-órákat, valamint őskori művészeti és bronzkori régészeti témákban előadásokat tartott. A Nemzeti Múzeumban az őskoros régészek gyakornoki munkáját irányította, a végzős hallgatókat történeti muzeológiai órák tartásával készítette fel a munkára. A Folia Historicának 1986-tól, az Archaeológiai Értesítőnek 1998-tól haláláig főszerkesztője volt. Tagja volt az Acta Archaeologica (1975-1981), a Historia (1979-1989), a Múzeumi Közlemények (1980-1987) szerkesztőségének. Az ő támogatásának köszönhető, hogy Deér József Szent Korona-monográfiája 2005-ban magyar nyelven is megjelenhetett. Hivatalából következőleg vagy szakmai elismerésként számos hazai régészeti és kulturális bizottságban és tanácsnál végezte munkáját. Tagja volt a Deutsches Archäologisches Institut-nak. 1966-tól a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat titkára (1966- 1981) és főtitkára volt (1981-2004), majd elnökeként (2004-2013) vezette; tevékenysége meghatározó volt. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: Móra Ferenc Emlékérem (1987), Rómer Flóris Emlékérem (1985) Széchényi Ferenc emlékérem, valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2003), majd tiszti keresztje (2009). Kovács Tibort december 11-én búcsúztatta Csorba László a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Fodor István és Matskási István ny. főigazgatók. A Fiumei úti sírkertben temették el. Tóth Endre 8
