Folia Historica 29. (Budapest, 2014)

I. TANULMÁNYOK - Debreczeni-Droppán Béla: Sírok és temetések. A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóinak végtisztessége I.

A több mint 20 oldalas tanulmány végén csak egy „Y" betű jelzi a szerző nevét, amely mögött Haliczky Antal régiségtári őrt, Miller utódát sejtjük.13 A megemlékezés végén, lábjegyzetben a következő tervről értesülünk: ,,A' jeles Férjfiúnak képét a' Tud. Gyűjteménnyel közölni kívánjuk."14 Ez az elképzelés nem valósult meg, amúgy is létezett már egy, 1817 novemberében készült darab,15 melyet a Nemzeti Múzeum őrei, Haliczky Antal, Horvát István és Jónás József rendeltek meg.16 Ez a szép gesztus azért vált később nagyon fontossá, mert ez jelenleg Miller egyetlen ismert ábrázolása. (2. kép)

Miller Jakab Ferdinánd sírkövére a következő felirat került: „Hoc tumulo clauditur Jacobus Ferdinandus Müller de Brassó, S. C. et R. A. M. consiliarius, complurium II. Cottuum Tab. Judriae Asses, Variarum Eruditarum Societatum Membrum honorarium et 1. Musei Nation. Hung. Director, qui

Parum sibi, sed Deo, Regi, et Patriae

Fidelis, nec inutilis vixit.

Expletis Annis Servitiorum publicorum L.

Vitae LXXV. minus Diebus XXIII.

in Senectute

Pro Proemio persecutionem tulit,

Non tam Morbo, quam animi moerore confectus

Pestini die 22-a Mensis Novembris Anno 1823.

Pie in Domino occubuit.

Lapidem Moerens posuit Philippina Stehno."17 A sírkő valószínű csak hetekkel vagy hónapokkal, de az is elképzelhető - bár nem valószínű -, hogy évekkel később került a múzeumigazgató sírjára. Az is lehetséges, hogy Miller özvegye és munkatársai gyorsan cselekedtek, és a temetésig rendelkezésre álló kevesebb, mint három napban megírták a fent látható sírfeliratot és elkészíttették a sírkövet. Ennél viszont biztosabban tudjuk, hogy a Nemzeti Múzeum első igazgatójának sírja és sírköve nem maradt fenn, a Váci úti temető 1870-es években történt felszámolása során nyo13 Y.: Brassói Miller Ferdinánd Jakab' emlékezete. Tudományos Gyűjtemény 8. (1824) 7. sz. 36-58. Erősíti feltevésünket, hogy Haliczky ekkor (miként Horvát István könyvtárőr) a Tudományos Gyűjtemény (állandó) szerkesztő- és szerzőgárdájába tartózott.

14 Uo. 58.

15 Vaterländsche Ehre. Gemeinnützige Blätter 7. (1817) 95-96. sz. november 30. 757-758.

16 Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok, ltsz.: 3370. A metszetet Ehrenreich Sándor Adám, a korszak egyik legjelentősebb magyarországi rézmetsző mestere készítette. (Pataky Dénes: A magyar rézmetszés története. Bp„ 1951.108.) A metszeten a következő szöveg olvasható:

„Effigiem hanc Viri de Musis Patriae meritissimi aeri incidendam curaverunt Stephanus Horváth Antonius Haliczky et Josephus Jónás Musei Nationalis Hungarici Costodes". Szinnyei József szerint ez a metszet 1817 novemberében készült. (Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. VIII. Bp„ 1902.1423.)

17 Pistory, j. i. m. 22.; vö. Mátray G. i. m. 29.

79