Folia Historica 29. (Budapest, 2014)

I. TANULMÁNYOK - Kemenczei Ágota: A pesti régiségkereskedések kapcsolatai a Nemzeti Múzeummal a dualizmus korában

A honfoglalás kori emlékanyag jelentős gyarapítása is Krausz Jakab nevéhez fűződik. A Tokaj környéki lelőhellyel, 1896-ban 18 tételben eladott leleteket Mesterházy Károly részletesen elemezte. Ezekben honfoglalás kori ezüst szíjveretek, kerek pitykék, bizánci eredetű 10. századi arany solidus pénzek, ezüst fülbevalók, valamint 11. századi „S"-végű ezüst hajkarikák, nagy ezüst fülbevalók vannak, amelyek a Tokaj környékén kiásott honfoglalás kori, árpád-kori temetkezésekből kerülhettek napvilágra. Külön együttest alkotnak a balkáni eredetű nagy ezüst fülbevalók. Ezeket feltehetőleg nem magyarországi lelőhelyen találták. A harmadik leletcsoportot két bronzkori, karikákból összefűzött aranylánc alkotja.23 A korai magyar viselet jellegzetes ékszer típusának Nagybányán lelt egyik képviselőjét, egy „S"-végű hajkarikát 1887-ben vette meg a Nemzeti Múzeum. Különlegességét, egyediségét aranyból készült volta jelenti.24

Nem jelentős számban, de értékes, egyedi műtárgyakkal gyarapodott a Múzeum középkori gyűjteménye is. Ezek többsége bronzkereszt. Legidősebb darabjuk egy 12. századi aranyozott magyar körmeneti kereszt. Ugyancsak 12. századi egy Nagyváradról származó körmeneti kereszt, valamint egy aranyozott bronz kereszt része, egy korpusz. Szentföldi mestermunka egy kora középkori mellkereszt töredéke. Email berakás díszít három ötvösmunkát, egy oltárkeresztet, egy körmeneti kereszt hátlapját, valamint egy aranyozott bronz csüngőt.25

Krausz Jakab üzlete régi pénzekkel, érmekkel is kereskedett. A Nemzeti Múzeum tőle vásárolt meg a kiegyezést követő években egy nagyobb tétel szlavóniai dénárt,

1877-ben Árpád-házi érméket, II. Endre új obolusát, II. Imre, III. Béla ezüst dénárjait,26 majd Róbert Károly korában veretett dénárt, I. (Szapolyai) János új aranyforintját.27 Az 1887. év vétele volt a Stuhr-Lipót féle gyűjteményből 128 darab, addig az Éremtár gyűjteményéből hiányzó, többnyire Árpád kori pénz. Az 1892-ben megvett ritkaságok közé tartozik egy, a szerb nemzeti kongresszus által 1848-ban Karlócán kibocsájtott 10 forintos papírpénz és egy 1849-es, Kossuth Lajos és Szemere Bertalan aláírásával ellátott 10 forintos papírpénz.28 (2. kép) Az utóbbi pénzjegy a hazai régi papírpénzek egyik legértékesebb darabja.

23 Mesterházy Károly. Az u. n. tokaji kincs revíziója. Folia Archaeologica 43. (1994) 193-239.

24 Mesterházy Károly: Köznépi ékszerek nemesfém változatai: arany S-végű hajkarikák. Álba Regia 20. (1983) 143-151.144., 151.1. ábra 15.

25 Lovag, Zs. i. m. 24. Kát. 9., 35-36. Kát. 51., 37. Kát. 54., 44^15. Kát. 72., 49-50. Kát. 91., 51-52. Kát. 97., 96. Kát. 260; Lovag Zsuzsa: Román kori körmeneti keresztjeink egy csoportjáról. Folia Archaeologica 28. (1977) 171-188.177.3. ábra, 183. 6. ábra

26 Réthy László: Kiadatlan magyar érmék a Nemzeti Múzeumban. Első közlemény. Archaeologiai Értesítő 6. (1886) 1. sz. 36-^40. 38-39; Pallos Lajos: Az Éremtár. In: A 200 éves Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményei. Szerk.: Pintér János. Bp., 2002.223-275. 235.

27 Réthy László: Kiadatlan magyar érmék a Nemzeti Múzeumban. Második közlemény. Archaeologiai Értesítő 6. (1886) 2. sz. 143-147. 147. 20. szám; A Nemzeti Múzeum érem és régiséggyűjtemény gyarapodása 1886. augusztus végéig. Archaeologiai Értesítő 8. (1888) 1. sz. 94-96. 96.; Pallos L. i. m. 240.

28 r-y: A M. N. Múzeum éremtárának 1892. évi gyarapodása. Archaeologiai Értesítő 13. (1893) 2. sz. 181-185.185.; Pallos L. i. m. 239.13. kép.

63