Folia Historica 29. (Budapest, 2014)
I. TANULMÁNYOK - Tomsics Emőke: A fotográfia a reprodukció korában. Szempontok az 1850-60-as évek nyomtatott képeinek forráskritikájához
emberi"184 A nyalka, nemes tartású lova mellett pipázó alak így mindjárt a szabadság megtestesítőjévé válhatott a szabadságharc minden vizuális emlékétől eltiltott újságolvasó és képgyűjtő kezében. Van der Venne rajzát különböző formátumban fényképeken is meg lehetett szerezni.185 Egy Orbán Balázs Székelyföld leírása című műve számára készült felvételt magyarázva - melyet Jankó János átrajzolása után Pollak metszett fára - a Vasárnapi Újság dicséri a székelyt, hogy: „mennyi minden foglalkozáshoz ért ... és mily sokféle forrásból szerzi szükségleteit." A faárusítás leírásának derűs, szinte humorisztikus volta a mai napig élő székely viccek atmoszféráját idézi, s a cikkíró, Réthi Lajos magának a képnek is határozattan ilyen anekdotázó tónust tulajdonít: „Megbocsásson atyámfia, aki oly kedélyesen alkudozik szekere mellett azzal az asszonnyal..."186 - írja. (23.a, 23.b kép) A Képek a hazai népéletből című sorozatban megjelent, Jankó János által - minden bizonnyal fénykép után - rajzolt, Keresetre induló székely fiú című képhez fűződő magyarázat a székelyek önérzetes és dolgos természetét hangsúlyozza: „Arcára önérzetes komolyságot von az a tudat, hogy most már nevelő nélkül, maga intézi dolgát." „Munkakedv és munkaerő" - folytatódik az idézet - „a legbiztosabb tőkék napjainkban. Ezért hiszem, hogy a székely népre még szebb jövő vár, mint múltja volt."187 A vizuális jellemzés helyett gyakran pusztán a szöveg írja le az ábrázolt nemzetiség karakterét. A Vasárnapi Újság egy 1866-ban megjelent - fénykép utáni - metszete merev, karakter nélküli csoportképbe rendezve mutat be egy dobsinai családot. A fametszet szövege a magyar nyelvi közösség részévé avatja a dobsinai népet, mely „jellemét illetőleg vallásos, csendes, munkás és jó erkölcsű; ritka eset, hogy dobsinai ember a megyei börtönbe kerüljön; lopás, vagy szándékos csalás alig fordul elő, - de legszebb és legbecsesebb tulajdonsága e népnek, a hazához, s kiválólag a magyar elemhez való odaadó ragaszkodása. A nép nyelve a német, de a fiatalság érti és nagy részben beszéli a magyar nyelvet is, - a műveltebb rend nyilvános társalgási nyelve a magyar. A népviselet, mint mellékelt kép mutatja, magyaros jellemű..."188 A népi alakok egyrészt egy ideális világ, az elveszőben lévő paradicsom megtestesítőiként, másrészt a hagyományosan pittoreszknek minősülő látvány fogyatkozása feletti szomorúság miatt, harmadrészt a magyar szupremácia képi kifejeződéseként ideális formát öltenek. Az 1850-60-as években a magyar sajtóban megjelent etnográfiai fényképek, s azok szöveges konnotációi azt mutatják, hogy a fényképek illusztrációként megjelenve nem egyszerűen a képi valóságot adják vissza, hanem részben általános véleményt közvetítenek, részben a nemzeti gondolkodás talajában gyökerező politikai el184 Vas Gereben: A puszták fia. Képes Újság 1. (1859) 8. sz. szeptember 11. 86., a kép 90-91. 185 Magángyűjtemény 186 Réthi Lajos: Képek a hazai népéletből. Faáruló székely. Vasárnapi Újság 16. (1869) 22. sz. május 30. 297-298.; A megjelent kép fotográfiai eredetije nálunk egyelőre nem ismert, csak változatai, viszont a fametszet bizonyítéka annak, hogy létezett egy ilyen beállítás is. 187 Réthi Lajos: Képek a hazai népéletből. XI. Keresetre induló székely fiú. Vasárnapi Újság 15. (1868) 49. sz. december 6. 588-589. 188 Dobay Vilmos: Gömör megyei vázlatok. IV. Dobsina bányaváros. Vasárnapi Újság 13. (1866) 31. sz. augusztus 5. 371-372.372. 56
