Folia Historica 29. (Budapest, 2014)
I. TANULMÁNYOK - Tomsics Emőke: A fotográfia a reprodukció korában. Szempontok az 1850-60-as évek nyomtatott képeinek forráskritikájához
hogy a Magyar rajzolóművészek című, 1930-ban megjelent kötethez fel tudták használni a Länderer és Heckenast nyomda 1860-as évekbeli dúcait is.169 170 171 A képek térbeli - egyes lapok, sőt, országok közötti - és időbeli vándorlása óvatossá kell, hogy tegye a történészt a hozzájuk fűződő szöveges információk elfogadását illetően. Egy-egy nem kevés munkával és költséggel készült, nyomtatásra kész kép vándorolt a lapok között, s keletkezéséhez képest évek, sőt évtizedek múlva is felbukkanhatott. Vörösmarty Tiedge fényképe után készült portréja az első közlés után még sokszor feltűnt, például 1866-ban a Képes Újságban.'70 Kecskemét Varsányi fényképének felhasználásával készült látképe három évvel a Magyarország és Erdély képekben kiadványban való megjelenése után, 1856-ban tűnt fel a Budapesti Viszhangban.'7' Maga a metszetek alapjául szolgáló fénykép is új életre kelhetett akár negyed évszázad múltán is egy másik illusztrátor munkájában. Varsányi János egri székesegyházról és líceumról készült, a Magyarország és népei eredeti képekben című műben 1846-ban már megjelent, Rohn által feldolgozott fotográfiáját 1868-ban a Vasárnapi Újság újra fába metszette a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XIII., Egerben tartott nagygyűlésének illusztrálására.172 Azt, hogy ez esetben a fénykép újbóli felhasználásáról van szó bizonyítja, hogy a két kiadványban megjelent képeken nem azonosak a staffázsalakok. Figyelemreméltó Henry Peach Robinson Fading away (Távozóban) című, 1858-ban keletkezett, korában nagy port kavart, öt negatív összemásolásával alkotott kombinációs képének sorsa. A fénykép egy haldokló fiatal lányt ábrázol, s a viktoriánus Anglia közönsége felháborítónak találta a - szentimentális ízlésnek amúgy éppen megfelelő - témának fotografikusan naturalista ábrázolását. A képet a Magyarország és a Nagyvilág 1870-ben festményként közölte, javulófélben címmel.173 Kérdés, vajon a reprodukciós folyamatban, vagy a kép esetleg nem közvetlen forrásból történt megszerzése során veszett-e el az információ az eredeti képről, netán a magyar lap, hasonlóan vélekedve, esetleg okulva az angliai fogadtatásából, óvakodott Robinson képzőművészet és fotográfia művészi egyenrangúságának bizonyítására készített képét mint fényképet közölni, s vállalni a komor tárgyat takaró címet? A mára a fotográfia művészi útkeresésének egyik emblematikus példájaként elhíresült kép fényképi mivoltától való megfosztása, és ellenkező előjelű közlése - megkérdőjelezve az önmagában való képi értelmezés lehetségességét - felhívja a figyelmet a verbalitás szerepére a képi jelentés olvasásában. Gyakran csak a tágabb kontextusba helyezés ad kielégítő magyarázatot az illusztráció megjelenésére, a lap közlésével kapcsolatos céljára. A Vasárnapi Újság 1860. évi 37. száma közölte a Bírói pálca átadása című, Schrecker Ignác felvétele után készült metszetet. A képmagyarázat így szól: „Hazánk némely vidékén szokásban van, hogy a községbirói hivatal jelképileg adatik át a lelépő biró által az újonnan megválasztottnak, 169 Jankó János: Az obsitos. Az egykori Länderer és Heckenast nyomda fadúc-raktárából. Az eredeti dúcról nyomva. Magyar rajzolóművészek i. m. 13. 170 Vörösmarty Mihály. Képes Újság 2. (1866) 15. sz. május 1. 471^472. 171 Kecskemét város látképe. Budapesti Viszhang 5. (1856) 43. sz. október 23. 353. 172 Magyarföld és népei i. m. IV. 4. és 5. oldal közötti metszetlap és MNM TKCs ltsz.: T 240; Vasárnapi Újság 15. (1868) 35. sz. augusztus 30.417. 173 -y.-s.: Javulófélben. Magyarország és a Nagyvilág 6. (1870) 5. sz. január 30.58. 51
