Folia Historica 29. (Budapest, 2014)
I. TANULMÁNYOK - Tomsics Emőke: A fotográfia a reprodukció korában. Szempontok az 1850-60-as évek nyomtatott képeinek forráskritikájához
meg a rajzolók. így készült például Veress Ferenc egészalakos portréiból Jankó János Görgényi medvevadászok című, a Vasárnapi Újságban megjelent rajza. A képaláírásból is kitűnik, hogy nem egy fénykép szolgált a fametszet alapjául: „Veress F. fényképei után Jankó. "158 (18.a, 18.b, 18.c kép) A szerkesztők célja általánosságban a tetszés volt. Az esztétikum, s a hagyomány, az a mód, ahogy a korszak felfogása szerint egy képet komponálni és látni kellett nem ritkán felülírta a fénykép által rögzített valóságot. E szavakkal indul a Műcsarnok, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat közlönyének első, 1868. évi márciusi száma: „»Hány ház, annyi szokás« mondja a magyar példa szó, s hány szem annyit lát, és annyiféleképp néz, lehet utána tenni, különösen a művészetre vonatkozólag. Vannak azonban bizonyos megállapított szabályok, melyek megszabják, hogy így, s nem másképpen kell nézni, s mindenek felett látni a dolgokat."'59 Az áttekinthetőség, a világos beszéd, a zavaró részletek megszüntetése érdekében a fametszetű vagy litográfiái sokszorosítás során nemcsak a fényképeken, de még a festményeken is változtattak a kiadók. Molnár József egyik festményéhez „valamit hozzáadni jónak láttak".160 A festményt kétoldalt „holmi ákombákom- mal" kipótolták, hogy a másik két vele együtt megjelent műlappal méretben megegyezzen.161 A Hazánk s a Külföld egyik illusztrációja - bár a képaláírás erről nem tájékoztat - Theodor Glatz és Koller Károly Erdélyi népviselet címet viselő sorozatának egyik darabja után készült. Az „Oláh pap és oláh gyermek" aláírással megjelent képen a papnak kezet csókoló egyik gyerek meztelen lábára papucsot adott az illusztrátor, Haske, s a vizuálisan zavaró hátteret harmonikusabbá varázsolta, az ócska, ácsolt faajtó helyére íves átjárót komponált a kőfalba.162 A kortárs sajtó az 1860-as években állandóan panaszolta, hogy a főváros szerte elszaporodott építkezések, az azzal együtt járó útakadályok megkeserítik a közlekedést, főleg a gyalogos közlekedést a városban. A Vasárnapi Újságnak a belvárosi Kalap (ma Irányi Dániel) utcát ábrázoló egyik metszetéből azonban kellemes hangulat árad, a kép rendezett körülményeket mutat. A rajzoló a mintául szolgáló fényképen látható építkezést békés kocsizássá, csendes sétálássá alakította. Még a lírai hangulathoz nem illő, ablakból kikukucskáló fejek is eltűntek.163 (19.a, 19.b kép) Az Orbán Balázs Székelyföld leírása című műve számára felvett fényképek és a róluk készült metszetek kiváló lehetőséget kínálnak a fotográfia nyomtatott képpé válása során bekövetkezett metamorfózisának tanulmányozására. Apró zsánerképek, a megörö158 Görgényi medvevadászok. Vasárnapi Újság 16. (1869) 5. sz. január 31. 61.; Megjelent még Medvevadászok az erdélyi havasokon címmel is. Képes Néplap 4. (1876) 3. sz. január 16. 20.; MNM TF ltsz.: 99.610, 99.611; Ismerjük ebből a sorozatból Veress Ferencnek egy rajz formában eddig még fel nem bukkant képét is. MNM TF ltsz.: 99.615 159 M.: Hogyan kell nézni a képet. Műcsarnok 1. (1868) 1. sz. március 3. 5-7. 5. 160 D. M. /.: Állandó műtárlat. Délibáb (2.| (1856) 7. sz. február 17. 79. 161 Sz. V. ISzokolyi Viktor]: Műegylet. Budapesti Viszhang 5. (1856) 5. sz. február 2. 43. 162 Oláh pap és oláh gyermek. Hazánk s a Külföld 2. (1866) 16. sz. április 22. 249.; Theodor Glatz és Karl Koller felvétele, MNM TF ltsz.: 90.1927 163 Fáy András pesti háza. Vasárnapi Újság 20. (1873) 22. sz. június 1. 260.; Fáy András háza a Kalap utcában, 1871. MNM TF ltsz.: 1917/1961 47
