Folia Historica 29. (Budapest, 2014)

I. TANULMÁNYOK - Tomsics Emőke: A fotográfia a reprodukció korában. Szempontok az 1850-60-as évek nyomtatott képeinek forráskritikájához

Hasonlóan készülhetett az 1864-ben szintén jótékony cél­ra előadott, II Decamerone című élőképet megörökítő műlap.95 A Franz Xavier Winterhalter festménye után készült „festői ábrázolatról", melyen főrangú szereplők elevenítették meg a Firenzében dühöngő dög­vész elől vidékre menekülő hét előkelő nőt és három ifjút, Pesky Ede készített litográ­fiát. A Nemzeti Színházban bemutatott élőképről készült kép a Nefelejts azévi második műmelléklete lett. Talán nem vagyunk messze az igazság­tól, ha azt feltételezzük, Pesky Ede, akinek 1861 óta volt fény­képészeti műterme Pesten, fényképeket, s vélhetőleg saját képeit használta fel a litográfia készítéséhez. A kép jobb oldalán állát kezére támasztva ülő férfi kissé furcsa fejtartása határozottan erre enged következtetni. Az újfajta képalkotási mód később még számos riport jellegű ábrázolással örvendez­tette meg a kor újságolvasóját. A képfogyasztók gyors és a „szemtanú tekintet" megbíz­hatóságával alátámasztott vizuális tájékoztatást vártak, amihez a realista ábrázolásmód iránti - épp a fénykép terjedő használata által kiváltott - igény csatlakozott. Mindez a képtermelőket a fotográfia intenzív használatára ösztönözte, különösen olyan terüle­ten, ahol az önmagában, akkori technikai lehetőségei miatt nem volt képes megfelelő módon teljesíteni: a vizuális hírszolgáltatás területén. Ez a művészileg lenézett feladat továbbra is általában a hírrajzolókra hárult, az 1860-as évtized közepén azonban, mely bővelkedett „édes hazánk messze jövőjére kiható nevezetes",96 a szobák falára kíván­kozó történeti jelentőségű jelenetekben, megszaporodtak az új, fénykép és rajz előnyeit egyesítő ábrázolások. Számos díszes emléklap őrzi az 1865. évi országgyűlés megnyi­tásának, majd a királyi pár látogatásainak, s az 1867. évi koronázásnak az emlékét. A „természet után fényképezett" és „kitűnő művészek által rajzolt"97 díszes emléklapok mellett a koronázási jelenetek - s azt megelőzően a magyar minisztérium kinevezésének ünnepélyes aktusa - már a sajtóban is fényképes előképekre épült illusztrációkkal s nem Htja«* M anaa||)«lHS4l • '■ «W*41 mH fclnjlwlf. — (tMUMMtlfn} 8.a kép Az országgyűlés elnöke emelvénye. A szónok: Madarász József, 1868. Pollak Zsigmond fametszete Jankó János rajza után, Vasárnapi Újság 95 „Decamerone. 1864. évi március 22-ikén a hazai szűkölködők fölsegélésére a nemzeti színház­ban műkedvelők által ábrázolt csoportozat után." Magyar Nemzeti Galéria ltsz.: G 73.94 96 Az 1865. évi országgyűlés megnyitását ábrázoló műlapról. Nefelejts 7. (1865) 52. sz. december 24. hátsó borító 97 Uo. 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom