Folia Historica 29. (Budapest, 2014)

I. TANULMÁNYOK - Tomsics Emőke: A fotográfia a reprodukció korában. Szempontok az 1850-60-as évek nyomtatott képeinek forráskritikájához

AZ ARADI SZÍNHÁZ ÉGÉSE. UER1UCH FÉH1IÍÉPR OTÁN.

2. kép

Az aradi színház égése. Fametszet. 1883. Dörre Tivadar rajza Auerbach Miksa felvétele után, Vasárnapi Újság

a helybeli fotográfus, Auerbach Miksa fényképének felhasználásával készült képből értesültek az olvasók.60 (2. kép) A Szerkesztői mondanivaló címet viselő rovat arról tanúskodik, hogy az olvasók rendszeresen küldtek be nem csak írásokat, de képeket is, sok esetben valószínűleg fényképet, melyek aztán, ha a szerkesztő elfogadta őket, a metsző elé kerültek.61 A szegedi árvízhez és az Arrogante nevű francia hajón szerencsétlenül járót) Az aradi színház égése Auerbach fényképe után; Az aradi színház romjai Auerbach fényképe után. Vasárnapi Újság 30. (1883) 9. sz. március 4. 136. Az előbbi kép arra is példa, hogyan lesz egy épületből a rajzolónak köszönhetően a lángok martaléka. Hasonló módszerre még az 1900-as években is találunk példát: „Villamos baleset. A baleset jelenete." Tolnai Világlapja 3. (1903) 19. sz. 5.

61 Időként egy számban több erre vonatkozó megjegyzést is találni. Pl.: „Az arczképet s a tanulságos életrajzot eléggé érdekesnek tartjuk..." Szerkesztői mondanivaló. Makó. Vasárnapi Újság 11. (1864) 11. sz. március 13. 108.; „A szép rajzot köszönettel vettük s várjuk a többit is." Szerkesztői mondanivaló. Nürnberg. Vasárnapi Újság 18. (1871) 4. sz. január 22. 50.; „Ajánlatát elfogadjuk, s alkalomszerüleg szívesen közöljük az érdemes férfiú arczképét és életrajzát, csak kérjük legyen szíves beküldeni." Szerkesztői mondanivaló. K. S. Vasárnapi Újság 26. (1879) 22. sz. június 1.357.

20