Folia Historica 29. (Budapest, 2014)
II. KÖZLEMÉNYEK - Csorba György - Lengyel Beatrix: Roger Fenton készíthetett-e Kmety Györgyről fotográfiát? Kmety György ismert, ismeretlen és vélt egykorú ábrázolásai
szágok hadihajóikkal tüntettek a térségben.26 1860. június 23-án érkezett meg ezernyolcszáz fős csapatával Bejrutba, pontosan akkor, amikor a város kritikus helyzetbe került a drúz és muszlim forrongás miatt. Késlekedés nélkül szilárdan megszállta a várost és biztosította a rendet.27 A későbbiekben azonban ellentétbe került a francia expedíciós erők parancsnokával, Charles Beaufort tábornokkal, aki részben hallgatólagosan, részben nyíltan támogatta a maroniták drúzok elleni bosszúhadjáratát, ugyanakkor inkább gyarmatosítóként, mint pacifikáló erőként viselkedett. Kmety a francia politika, valamint rossz egészségi állapota okán novemberben lemondott, ám Fuád pasa28 kérésére a Szíriái Latakiában még hat hónapot töltött el megfigyelőként. Ezt követően kérte nyugdíjazását, valamint Londonba való távozásának engedélyezését. Az 1861. március 24-én Bejrútban kiállított útlevele tanúsága szerint április 2-án már Marseille-be érkezett. Pár nappal később pedig már az angol fővárosban tartózkodott, ahol jó fogadtatásban volt része. Elhatározása szerint Angliában akart letelepedni, és egy évre ki is bérelt egy kis bútorozott házat.29 Londoni tartózkodását azonban többször megszakítva sokat utazott különböző angol, francia és német fürdőhelyekre, ahol betegségeit próbálta kezeltetni, enyhíteni. 1861 augusztusában arról panaszkodott testvérének, hogy „mindeddig nem voltam képes állásomat tisztába hozni a Portával. Penziót akarok, azt itt Angliában élvezendő. Február óta nem tudok választ kapni Konstantinápolyból se jót, se rosszat s a közben ezelőtt félretett pénzemből élek." Egészsége most rendben van, de orvosi tanácsra pár hétre a francia Plombiéres-les-Bains utazott és egész hónapban ott pihent. Onnan Kiss Miklóst készült meglátogatni. Októberben Párizsból ismét betegségére panaszkodott, amely immár 15 éve gyötri.30 1862 januárjában Rónay Jácint néhány angol képviselővel beszélgetve beajánlotta Kmetyt az amerikai polgárháborúban való részvételre. Rónay azonnal fel is kereste a tábornokot, aki tudatta, hogy „nem vonakodik szolgálatát a Statusnak felajánlani, ha oly ha26 A kérdés legújabb irodalma: Fawaz, Leila Tarazi: An Occasion for War. Civil Conflict in Lebanon and Damascus in 1860. London, 1994. és Farah, Ceasar £.: Politics of Interventionism in Ottoman Lebanon, 1830-1861. London-New York, 2000. Magyarul: Ferwagner Péter Ákos: A libanoni kérdés és a nagyhatalmak (1840-1861). Szeged, 2013. 27 jessup, Henry Harris: Fifty-Three Years in Syria. New York-Chicago-Toronto-London-Edin- burgh, 1910. I. 190-192.; Churchill, Charles: The Druzes and the Maronites under the Turkish Rule from 1840 to 1860. London, 1862.196-197.; Farah, C. i. m. 525-584.; Fawaz, L. i. m. 1994. 75. 28 Ke^ecizade Mehmet Fuád (1815-1869) oszmán-török államférfi, ötször volt külügyminiszter, kétszer nagyvezír; ekkor a Porta teljhatalmú megbízottja. 29 Rónay /. i. m. III. 410-411.; OSZK K Fond 159/10. Klapka [Valójában: Kmety] György Kiss Miklósnak, Tripolisz, 1861. február 19.; Farah, C. i. m. 647-651., 688.; Fawaz, L. i. m. 115-128.; MNL OL R 87 Kmety György-iratok föl. 89.; HL P VII. 5. 87. d. 11. cs. Kmety György Kiss Miklósnak, London, 1861. április 8., április 21., április 25. valamint július 29. 30 MNL OL R 88 Kmety Pál iratai, Kmety György Kmety Pálnak, London, 1861. augusztus 2. föl. 69-71. Ekkor Kmety a londoni 10. Chepstow Place, Bayswater,, cím alatt bérelt házat. MNL OL R 216 Vukovis Sebő iratai 1. t. föl. 1-2. Kmety Vukovicsnak, Plombiéres-les-Bains, 1861. augusztus 22.; HL P VII. 5. 87. d. 11. cs. Kmety György Kiss Miklósnak, Plombiéres-les-Bains, 1861. augusztus 27., Párizs, 1861. október 8. 201
