Folia Historica 29. (Budapest, 2014)
II. KÖZLEMÉNYEK - Csorba György - Lengyel Beatrix: Roger Fenton készíthetett-e Kmety Györgyről fotográfiát? Kmety György ismert, ismeretlen és vélt egykorú ábrázolásai
Párizsban tervezi a letelepedést. Áprilisban meg akarta látogatni nemeskéri Kiss Miklóst Franciaországban. A leveléből azt is megtudhatjuk, hogy rendszeresen zongorázott.15 Az 1853-1856 között lezajlott krími háborúban önkéntesként ismét török katonai szolgálatba állt, hiszen a kezdeti események reményt adtak egy esetleges Ausztria elleni háborúra, de legalábbis az oroszok elleni harcra. A nagyhatalmi tárgyalások eredményei folytán Ausztria nem nyújtott segítséget a birodalmat 1849-ben megmentő cárnak, hanem a fegyveres semlegességet választotta. Ennek egyik következményeként az emigráns magyarok a dunai, illetve a krími fronton alig vagy nem kaphattak csapatbeosztást az oszmán seregben, hanem a keleti, kaukázusi hadszíntéren vetették be őket. Az ottani hadműveletek a Krímben állomásozó szövetséges angol-francia-török-piemonti csapatok tevékenységének árnyékában jelentéktelennek tűnhetnek, mégis ennek a határsávnak a birtoklása határozta meg az anatóliai területek feletti uralmat. írásunk kereteit meghaladja mind a keleti események részletezése, mind pedig Kmety ottani tevékenységének ismertetése, amelyet egy korábbi tanulmány már részletesen feldolgozott.16 Fontos kiemelni azonban, hogy levéltári forrásokkal - többek között saját leveleivel - igazolhatóan 1854 áprilisától 1855 decemberéig a keleti fronton szolgált. 1855. szeptember 29-én leginkább neki köszönhetően sikerült visszaverni a Kars ellen rohamozó orosz csapatokat, amiről könyvet is megjelentetett. Ez legnagyobb haditette.17 A krími háborút követően, 1856 decemberében, az akkor már évek óta beteg Kmety négy hónapi franciaországi gyógykezelése utazott Montpellierbe. Beszámolója szerint hat éve betegeskedett már aranyérrel, s ekkor is volt egy súlyos rohama.18 Fülepp Lipót arról írt 1856 decemberében Vukovicsnak, hogy Párizsban Gorove Istvánnál Kmetyvel találkozott, aki habozik, „török maradjon-e vagy nem? Gorove szerint végre arra határozta el magát, hogy úr marad, mi minden esetre jobb a réfugié életnél. A követ be akarja mutatni az itteni uraknál: Lord Redcliffe ajánló levelet erőszakolt reá. Notabilitássá fog válni az itteni körökben mint karsi hőshöz illik. Különben oly jól néz ki, mint soha azelőtt."19 15 HL P VII. 5.87. d. nemeskéri Kiss család iratai 11. cs. Kmety György Kiss Miklósnak, Nothinghill, 1853. március 25. A francia letelepedés ügyében Lessepsnek írt, aki aleppói konzul volt a magyar emigránsok ott tartózkodásakor; egyébként rokona Ferdinand Lessepsnek, a Szuezi-csatoma építőjének. 16 Arbanász lldikó-Csorba György: Kmety György emlékirata Kars erődjének 1855. szeptember 29-i védelméről. Hadtörténelmi Közlemények 118. (2005) 1-2. sz. 295-328. 17 Az eseményekre 1. összefoglalóan: Allen, W. E. D.-Muratoff, Paul: Caucasian Battlefields. A History of the Wars on the Turco-Caucasian Border 1828-1921. Cambridge, 1953., legújabban: Badem, Candan: The Ottoman Crimean War (1853-1856), Leiden, 2010.; Kmety tevékenységére: Arbanász l.-Csorba Gy. i. m., illetve Arbanász lldikó-Csorba György: Kmety György emlékirata Kars erődjének 1855. szeptember 29-i védelméről. In: Arbanász lldikó-Ayan Dursun- Csorba György-Hermann Róbert-Hóvári ]ános: Magyar honvédtábornokok oszmán szolgálatban. Guyon Richárd és Kmety György - Hursid pasa és Iszmail pasa, Bp., 2013. 68-96. Kmety könyve: Kmety, George: A Narrative of the Defence of Kars on the 29th September, 1855., London, 1856. 18 HL P VII. 5. 87. d. nemeskéri Kiss család iratai 11. cs. Kmety György Kiss Miklósnak, Isztambul, 1856. november 23. 19 MNL OL R 216 Vukovis Sebő iratai 1.1. Fülepp Lipót Vukovics Sebőnek, Párizs, 1856. december 25. 199
