Folia Historica 29. (Budapest, 2014)

II. KÖZLEMÉNYEK - Csorba György - Lengyel Beatrix: Roger Fenton készíthetett-e Kmety Györgyről fotográfiát? Kmety György ismert, ismeretlen és vélt egykorú ábrázolásai

Csorba G y ö r g y-L e n gy e 1 Beatrix

ROGER FENTON KÉSZÍTHETETT-E KMETY GYÖRGYRŐL FOTOGRÁFIÁT?

KMETY GYÖRGY ISMERT, ISMERETLEN ÉS VÉLT EGYKORÚ ÁBRÁZOLÁSAI

A kétszáz esztendeje született Kmety György honvéd tábornok ábrázolásainak összegyűjtésére vállalkozunk írásunkban. Az életút egykorú forrásokon alapuló adatainak közlése elengedhetetlen a datáláshoz és a hitelesség megítéléséhez, ezért viszonylag résztelesebben mutatjuk be Kmety életpályáját, elsősorban az időpontokra és helyszínekre koncentrálva.

Kmety György 1813. május 24-én a Gömör megyei Felsőpokorágyon született. Evangélikus lelkész apjának 1818-ban bekövetkezett halála után a család Nyíregyházára települt át. Iskolai tanulmányait Késmárkon kezdte meg, később a nevelését irányító bátyja, Pál 1833-ban katonának adta a 19. (Schwarzenberg) gyalogezredbe, majd hamarosan a kadétok közé is emeltette, ahol 1840-ben hadnagy, 1847-ben pedig már főhadnagy lett.

1848 októberében Magyarországra helyezték, az ezred 3. zászlóaljához, ám végül a Pozsonyban szervezett 15. honvédzászlóaljhoz került. Október 19-én annak századosává nevezték ki, október 22-én azonban már a győri 23. honvédzászlóalj élén találjuk. Csapataival bátran küzdött a szerencsétlen kimenetelű schwechati csatában, amelynek elismeréséül Kossuth zászlóaljparancsnokká nevezte ki, a december 16-i parndorfi csatában tanúsított helytállásáért pedig alezredessé léptették elő. 1849. január 5-től egy dandár, majd 1849. február 15-től már egy hadosztály vezetésével is megbízták.

Csapataival a kápolnai csatát követően, február 28-án Mezőkövesdnél megfutamította a magyarokat üldöző osztrák dandárt, és ezzel a csatasorozat legszebb magyar harci műveletét hajtotta végre. A tavaszi hadjárat első ütközeteiben hadosztálya nem jutott jelentős szerephez, ennek ellenére április 14-én ezredessé léptették elő. Részt vett a budai vár ostromában, a május 4-i rohamban ő maga is megsebesült. A főváros visszafoglalása után a VII. hadtest bal szárnyát kellett támogatnia: hadosztályával megszállta a Rába-vonalat és ellenőrizte a Sárvár-Veszprém-Székesfehérvár közötti utat. A feladat teljesítése közben kapott hírt a Wyss-dandár elhelyezkedéséről, amelyet június 13-án Csornánál megtámadott, és csak kévésén múlt, hogy teljesen be nem kerítette és meg nem semmisítette. Kmety a csornai ütközetet követően továbbra is a Rába mentén bontakoztatta szét csapatait és biztosította a fősereget.

A magyar hadsereg elleni utolsó osztrák hadjárat 1849. június 26-án indult meg a magyarországi császári királyi hadak új főparancsnoka, Haynau táborszernagy irányítása alatt. Kmetyt ugyanaznap vezérőrnaggyá léptették elő. Az osztrák hadműveletek következtében csapatai elszakadtak a Győrt védő magyar VII. hadtesttől. A további uta193