Folia Historica 29. (Budapest, 2014)
II. KÖZLEMÉNYEK - Simon Anna - Fülöp András: A gyöngyösi volt jezsuita gimnázium építéstörténete az újabb kutatások fényében
falrészlet mutatkozott. Ez a nyugati fal északi ablakának északi kávájában is követhető volt. Egyéb összefüggéseit nem ismerjük, sőt a külső, homlokzati falon sem jelentkezett sehol. Egyértelmű, hogy a jezsuita gimnázium építéstörténetéhez nem sorolható, mindennél korábbi falrészletről van szó, ezért neveztük 0. periódusnak. Elképzelhető, hogy esetleg ennyi maradt Tamás János korábbi házából, azaz a város mégsem bontotta le azt hiánytalanul. A 2009 őszén végzett homlokzati kutatás során megállapítható volt, hogy a gimnázium 1. 1751-1754 közé tehető periódusa két nagy építési fázisra bontható (a és b fázis). Az 1/a periódusban, az épület falai meszes, nagyon kevés kaviccsal kevert habarcsba rakott törtkőből készültek. A falazat a mai épület falainak földszinti zónáját képezte, de helyenként (például a déli homlokzaton) megfigyelhető volt, hogy a mai emeleti ablakok közepéig felért, és egy vízszintes falegyent képezett. Másutt, mint például az északi homlokzati fal keleti öt tengelynyi szakaszán a földszinti falfelület kétharmadáig nyúlt csak fel. Az 1/a periódusú falak legmagasabb pontja a keleti homlokzat északi részén volt azonosítható. (7. kép) Itt az előbb említett, legmagasabb szintnél is kissé magasabban is azonosíthattuk ezt a falszövetet. Az 1/a periódusú falban helyenként falkötővasakat találtunk, így például a déli homlokzat nyugati felén ott, ahol mögötte földszinti osztófal található. Találtunk ugyanakkor ilyet a keleti homlokzat középső ablakától délre, egészen alacsonyan is, ahol a falkötő-vasnak a mögötte levő helyiség terében kellett húzódnia, ahol válaszfal viszont sosem volt. Maga a vas már természetesen nincs meg a teremben, de a kikötése még azonosítható volt. Ennek a furcsaságnak a magyarázatát alább fogjuk megadni. A tervezett nyílásrendszerrel kapcsolatban rendelkezünk további megfigyelésekkel. Annyi bizonyos, hogy az 1/a periódusú ablakok boltövei a falazatra jellemző habarcsba rakott törtkőből vagy téglából készültek, ám a kutatás igazolta, hogy a homlokzaton látható barokk kőkeretek - talán egy kivétellel - nem ebben a fázisban kerültek beépítésre.37 A boltövek elrendezéséből annyi kikövetkeztethető, hogy a déli homlokzat a maihoz hasonlóan hattengelyes volt, a tengelyek megegyeztek a maiakkal. Érdekesség, hogy a nyugati homlokzat északi végében talán egy olyan ablak helyét találtuk meg, ahol végül nem létesítettek nyílást. Kétséges, hogy a keleti homlokzat földszinti déli tengelyénél volt-e nyílás. 1/a periódusú boltöv volt, de hozzá tartozó függőleges elválást nem találtunk. Elgondolkodtató az is, hogy mind a Rábl-féle átalakítási tervek, mind az 1945 előtti archív fotók itt nem mutatnak ablakot, akárcsak a homlokzat északi földszinti ablakának helyén sem, így lehet, hogy utólagos kialakításúak vagy korábban itt létezett, de hamar elfalazott (majd a 20. század közepén újból megnyitott) ablakokról van szó. Az is elképzelhető, hogy az 1/a periódusban akartak itt ablakot létrehozni, de már az 1/b periódusban befalazták. A pontos választ ma már aligha lehet megadni, hiszen a mai ablakok behelyezésével az összefüggések nagy részét elpusztították. 37 A nyugati homlokzat déli földszinti ablakánál igazolható az 1/a periódusú boltöv, legalábbis annak indítása. A barokk nyíláskeret jobb oldali kávájánál az 1/a periódus habarcsához némileg hasonló (de azzal nem egyező, az épületen máshol nem tapasztalt) kötőanyagú kiékelést azonosítottunk. A boltövet egy jóval későbbi építési periódusban átépítették, emiatt a kőkeret meg is repedt. 149
