Folia Historica 29. (Budapest, 2014)
II. KÖZLEMÉNYEK - Simon Anna - Fülöp András: A gyöngyösi volt jezsuita gimnázium építéstörténete az újabb kutatások fényében
A javasolt vizsgálatokat Jung József építőmester 1781-ben el is végezte, és ugyanebben az évben a város már megkezdte az építőanyag beszállítását az épületbe. Egy évvel később a Helytartótanács 1069 Ft-ot utalt ki az építkezéshez, és 1783-ban már el is készült az átalakított épület. Az emeleten négy teremről tesznek említést, melyből a középső üres (vacua) terem az óraközi szünetekre szolgált, míg a földszinten, ahol a nationalis iskola kapott helyet, két tanterem volt, a vacua terem alatti előadási vagy vizsgateremmel.23 Az építkezés azonban a fenti két dátum között lényegesen bonyolultabban zajlott, amire az alább kiragadott néhány mozzanat is rávilágít. Fennmaradt ugyanis két terv 1782-ből, melyeket id. Rábl Károly gyöngyösi építőmester jegyzett. (4-5. kép) Mindkettő földszinti, illetve emeleti alaprajzi felméréseket tartalmaz, és meglévő falakként, fekete színnel jelöli a földszinti három helyiségből és egy folyosóból álló térsort. A nyugati nagyobbik helyiségből pedig egy kisebb tér le- rekesztésével számolt a tervező. Az emeleten kiindulási állapotként egy nagy terem helyezkedett el és az oldalfolyosó maradványai. A nagyteremből mindkét tervvariáns szerint osztófalak behúzásával három terem jött volna létre. A különbség leginkább abban áll, hogy az első változat szerint a folyosó keleti végében vezetett volna fel egy lépcsőház, mögötte árnyékszékekkel, míg a második szerint az árnyékszékek a folyosó nyugati végébe kerültek, mind a földszinten, mind az emeleten, így a lépcsőház egészen a folyosó keleti végébe „tolódhatott".24 A problémát azonban igazából ismét az okozza, hogy 1782-ben az emelet már mint meglévő állapot jelenik meg. Ezért a megyei műemléki topográfia vonatkozó kötete tényként kezeli, hogy az 1750-es években emeletesnek épült a gimnázium, és az emeleti nagyterem szolgált színhelyül a színjátszó köröknek (1766-ban is), és az 1782 körüli átépítés pedig csupán ennek feldarabolására, így néhány kisebb változtatásra korlátozódott volna.25 A városi tanács említett 1780. évi határozatán kívül az első tervvariáns melletti iratanyag megnyugtatóan alá is támasztja ezt az elgondolást. 1782. március 22-én ugyanis egy Balassa Ferenc ispán által papírra vetett jegyzőkönyv egyértelművé teszi, hogy az emeleti (!) színházterem (ismét a Theatrum szót olvashatjuk) négy teremre való feldarabolása révén akarják az elemi iskola és gimnázium céljaira egyaránt alkalmassá tenni az épületet. A tankerületi főigazgató ugyanakkor észrevételezte, hogy nem szerencsés, ha egymásból nyíló helyiségek vannak, mert úgy a diákok zavarják egymást, főleg ha a középső helyiségből két kályhával fűtenek másik kettőt. Ehelyett a termekbe külön-külön nyíló bejáratokat javasol, ahogy a Rábl Károly-féle tervek is mutatják. Amennyiben pedig az új emeleti helyiségek egyike sem tud előadóteremként szolgálni, mint írják, úgy 23 Forgács F. i. m. 44-46. 24 MNL OL C 67 Helytartótanács lt. Departamentum Litterario Politicum F. 2. pos. 9. Nr. 4.; a másik terv uo. F. 2. pos. 35. Nr. 3.; ugyanezeket közli: Heves megye műemlékei III. i. m. 158-161. ábra. Rábl Károly a második variánson látható módon helyezte volna el a lépcsőt és árnyékszékeket az elemi iskola céljára 1799-ben készített tervén is. (Heves megye műemlékei III. i. m. 150. ábra.) Rábl további, főleg templomépítéssel kapcsolatos megbízatásairól: Bibó István: Rábl Károly építőmester munkássága. Ars Hungarica 22. (1994) 87-94. 25 Talán erre vezethető vissza, hogy az 1782. évi két tervsorozat egyikéhez sem tartozott homlokzati rajz, noha a munkálatok kezdetén, mint láttuk, erről is szó volt. Nem is volt rá szükség, hiszen a tervezett átalakítások a homlokzatokat nem érintették. 145
