Folia Historica 29. (Budapest, 2014)
II. KÖZLEMÉNYEK - Simon Anna - Fülöp András: A gyöngyösi volt jezsuita gimnázium építéstörténete az újabb kutatások fényében
Az épület történeti előzményeiről érdemes tudni, hogy Gyöngyös városában a jezsuiták már 1633-tól jelen voltak. Kezdettől fogva feladatuk és célkitűzésük volt egy gimnázium létrehozása és működtetése.6 A 18. század közepe előtt a jezsuita gimnázium Steoszer Kristóf telkén álló házban, majd két esztendeig a városházán kapott helyet. Az új gimnázium helyszíneként végül a középkori plébániatemplomtól keletre található, a Forgách család birtokában levő telket szemelték ki, melyen Tamás János által használt ház állt. A telket a család ingyen átengedte, a város a házat leromboltatta, az új épületet pedig a jezsuita rend - részben a saját költségén - megépítette. Az új gimnázium alapkövét 1751. május 16-án tették le,7 és az intézményt a szakirodalom szerint 1752. október 7-én nyitották meg,8 melyben 3 tanterembe szétosztva hat osztály működött.9 Mindennek ellenére elgondolkodtatok a jezsuita források, melyek csak 1754-től kezdődően mondják alkalmasnak a gimnáziumot nagyobb számú növendék befogadására, sőt úgy tűnik, hogy ezelőtt a színházterem „beiktatására" sem került sor.10 Ismert egy térkép Gyöngyös városáról,11 melynek készítését a 18. század közepe tájára szokták tenni. A Szt. Bertalan-templom és környezete - akárcsak maga az egész térkép - részleteit tekintve elnagyolt. A templom szentélyéhez keletről kapcsolódóan ábrázolnak egy épületkontúrt, illetve tőle jóval távolabb egy házat, melynek alaprajza eltér a későbbi gimnáziumétól. Eldönthetetlen, hogy a templom szentélyének folytatásában már a mostani épületet vagy annak előzményét kell-e látnunk, így a továbbiakban a térképet az értékelésből ki kell hagynunk. Köztudomású, hogy a jezsuita iskolákban folyó oktatásban a színjátszásnak nagy szerepe volt, nem volt ez másként Gyöngyösön sem. Az épület színháztermében (Theatrum) az előadások mellett a Rhetorica és Poesis osztályok órái folytak. Igaz, arról nem szólnak a források, hogy ez a színházterem hol helyezkedett el: netán a földszinten vagy az emeleten.12 Annyit azonban tudnunk kell, hogy az egy oldalfolyosóról nyíló, egymenetes elrendezésű helyiségsoros alaprajz, az emeleten az alatta lévő helyiségsor egészét átfogó színházteremmel nem egyedülálló megoldás. 6 A gyöngyösi jezsuiták 17. századi oktatási tevékenységéről összefoglalóan, további irodalommal: Molnár Antal: Mezőváros és katolicizmus. Bp„ 2005.171-185. 7 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (továbbiakban: MNL OL) P 527 Orczy cs. lt., Missiles. 16. cs. Bengyer György levelei föl. 125. 8 Vágó F. i. m. 4-5, 17-21.; Heves megye műemlékei III. i. m. 149-150.; az építkezés költségeibe azért a város is beszállt. Az adatot idézi: Gyöngyös város becsületes tanácsa elhatározta... 1659-1848. Válogatás két évszázad városi határozataiból. Szerk.: Kovács Béla. Eger, 1984. 249. sz. 9 Forgács F. i. m. 4-5. 10 „...Domus nostra nova Scholarum fabricam ... auctam ... in tantum, ut Juventus Scholastica hanc anno isthoc magno et omni late Vicinia concursu in colere experit, nihilque /si investituram Theatri ac Auditorii demus/ ad ejus desideres [!] perfectionem." Historia Residendae i. m. 150-151. Az iskola megnyitására szintén az 1754-es dátumot hozza: Horner István: Gyöngyös városának történeti, statisztikai és geográfiai leírása. Pest, 1863. 87-90. 11 MNL OL S 21 Orczy cs. lt., Nr. 31. 12 Historia Residentiae i. m. 139., 151., 155. stb. 142
