Folia Historica 28. (Budapest, 2013)
II. KÖZLEMÉNYEK - Radnóti Klára: Moór Emánuel és dupla klaviatúrás zongorája
(Rameau, Scarlatti, Bach) eredeti hangzásvilágához.38 Ez a regiszter - bár Moór szabadalmaztatta (szabadalmi bejegyzés száma 17636239) —, a későbbi modellekbe már nem került bele. Mindenesetre ez az újítás nagyon is jellemző a korra, a 20. század 20-as, 30-as éveire, mikor egyre nagyobb kultusza lett Bachnak, a barokk zenének, s azt igyekeztek autentikusan megszólaltatni. Ekkoriban nyúltak vissza a korábban szinte teljesen feledésbe merült csembalóhoz, s próbálták rekonstruálni, illetve továbbfejleszteni a kor követelményeinek megfelelően. Kosa György életében zongoraművészként szintén kitüntetett szerepe volt J. S. Bach műveinek. Önálló zongoraestjeinek száma ugyan inkább a második világháború utáni időszakban vált jelentőssé, s ezek mintegy háromnegyed része Bach-hangverseny volt. (Korábban főleg zongorakísérőként vagy kamarazenészként lépett fel.) A Bach-ciklu- sokban viszont szinte évente végigjátszotta a Wohltemperiertes Klavier prelúdiumait és fúgáit négy-hat hangversenyre elosztva. A magyar zenei köztudatban Kosa neve elválaszthatatlanul összefonódott Bach műveinek interpretálásával, 1949-ben, Bach halálának 200. évfordulója tiszteletére 24 hangversenyen játszotta el Bach összes zongoraművét. Emellett természetesen szerzői esteket is adott, illetve Bartók és Kodály, s más kortárs szerzők műveit is játszotta, gyakran szalonokban, magánházakban, és saját otthonában rendezett koncerteken is.40 A zsidó származású művész - aki az 1930-as években fordult a református hit, a Biblia felé, s vallásosságát számtalan kompozíciójában, főként kamaraoratóriumaiban fogalmazta meg41 - 1942-ben a zsidótörvények miatt elvesztette zeneakadémiai állását. Hogy családját eltarthassa, magánszemélyeknél szerveztek barátai belépti díjas hangversenyeket számára. A házi hangverseny egyébként kedves műfaja volt, a visszaemlékezések szerint rendszeresek voltak otthonában a hét végi koncertek, melyeken gyakran meghívott vendégei is felléptek. Kurtág Márta visszaemlékezése szerint 1944. február 2-án Beethoven c-moll zongoraversenyét játszotta a „speciális Moór-féle zongorán" Kosa Mészáros utcai lakásában a házigazda kíséretével.42 A polgári hagyományoknak megfelelően a házimuzsikálás amúgy a 20. század első felében népszerű időtöltés volt, gyakorta professzionális szinten zenélő társaságok jártak össze, s ezek az alkalmak kedvelt társasági események is voltak. Kosa gyakran zenélt 1915-1916 táján József főherceg kistapolcsányi kastélyában, később sokszor megfordult báró Kohner Adolf zenés rendezvényein.43 Az ilyen házimuzsika-koncertek legismertebb (és legelegánsabb) színhelye Hubay Jenő palotája volt, a Fehér-szalon, ahol olyan művészek is megfordultak, mint Bartók Béla, Fischer Annie, Richard Strauss, Arturo Toscanini, Yehudi Menuhin, 38 Tovey, D. i. m. 43M4.; Palotai V. i. m. 31.; Kálmán Gy. i. m. 13.; Varró, M. i. m. 302. 39 Shead, H. A. i. m. 289. 40 Gombos László: A zongoraművész. In: Kosa György 1897-1984. Szerk.: Berlász Melinda. Bp., 2003.125-155. 41 Dalos Anna: Pályakép. In: Kosa György 1897-1984. i. m. 29-31. 42 Bársony Péter: A vészkorszak magyar muzsikus áldozatai. DLA doktori értekezés 2010.47-48. 43 Gombos L. i. m. 132. 211
