Folia Historica 28. (Budapest, 2013)
II. KÖZLEMÉNYEK - Radnóti Klára: Moór Emánuel és dupla klaviatúrás zongorája
Radnóti Klára MOÓR EMÁNUEL ÉS DUPLA KLAVIATÚRÁS ZONGORÁJA 2010-ben Unger Ödön nagyvonalú adományából1 a Magyar Nemzeti Múzeum Hangszergyűjteménye egy figyelemre méltó raritással gazdagodott: egy Schmidt-Flohr gyártmányú dupla klaviatúrás pianínóval. Ez a hangszer - bár ma nem ismert széles körben - a magyar zenetörténetben egészen kivételes jelentőséggel bír. A zongora fedelén a márkajelzésen túl a DUPLEX-COUPLER-PIANO PATENT EMANUEL MOOR felirat hirdeti a konstruktőr, Moór Emánuel nevét. (1. kép) Moór Emánuel (1863-1931) zongoraművész és zeneszerző ugyanis megvalósította Liszt álmát a „két vagy három billentyűzetű" zongorákról,1 2 s megalkotta a „Clavier- Moór"-t, a kétklaviatúrás zongorát, amit az 1920-as, 1930-as években a jövő zongorájának tartottak a szakértők, s gyors térhódítását jósolták. A Kecskeméten született Moór Emánuel hat évesen zongorista csodagyerekként tűnt fel, s budapesti és bécsi zenei tanulmányok után a szegedi konzervatórium zongoratanára lett. Emellett karmesterként és zeneszerzőként is bemutatkozott, majd 1885-től koncertező zongoraművészként járta a világot: Amerikában, Angliában és Németországban hangversenyezett. 1888-tól felhagyott a koncertezéssel, mintegy tizenkét éven át Angliában élt, s a zeneszerzésnek szentelte magát. 1901-ben Svájcba települt, folyamatosan komponált, műveit korának legnevesebb előadóművészei tartották repertoáron: Henri Marteau, Jacques Thibaud, Eugéne Isaye, Alfred Cortot, Arthur Nikisch, stb. 1905-ben ismerkedett meg személyesen Pablo Casalsszal, aki lelkesedett zenéjéért, bámulatos tehetségnek, zseninek tartotta, s világszerte sikerrel játszotta műveit.3 A sikerek ösztönzőleg hatottak a művészre, csellókoncertet ajánlott Casalsnak, s a híres Casals Trió számára (Casals, Cortot, Thibaud) is komponált. Bár zeneszerző1 Edmund de Unger, valamint Richard és Glen de Unger (a Magyar Nemzeti Múzeum építészének, Pollack Mihálynak a leszármazottjai) 2008-ban kötöttek a Magyar Nemzeti Múzeummal egy ajándékozási szerződést, mely szerint az általuk adományozott összeget a Magyar Nemzeti Múzeum műtárgyvételre használhatja fel. 2 Liszt írása a Revue et Gazette musicale de Paris 1838. februári számában. Idézi Palotai Vilmos: A „Clavier Moór" A jövő zongorája. Crescendo 2. (1927) 1-2. sz. 29. 3 ]. Ma. Corredor: Beszélgetések Pablo Casalsszal. Egy művész emlékei és gondolatai. Bp., 1960. 164-173. 201