Folia Historica 28. (Budapest, 2013)
II. KÖZLEMÉNYEK - Berczellyné Szilágyi Réka: Emlékművekhez készült szobormodellek, szobormásolatok a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Tárában
Éppen emiatt ez a típus főleg Magyarországon kívül volt népszerű és általában azokban a városokban találunk rá példákat, ahol Erzsébet az 1890-es években utazásai, kúrái alatt megfordult. A magyar emlékanyagban így elég ritkán találkozni ilyen szobrokkal. Meglepő módon a gyűjteményben mégis pont ebből van több, három szobor is ezeket a fentebb felsorolt ikonográfiái jegyeket mutatja. Kettő magyarországi helyszínen, Gödöllőn (5. kép) és Budapesten (6. kép), egy pedig német területen, Salzburgban (7. kép) felállított emlékműhöz készült. A gödöllői Róna József, (8. kép) a budapesti Hermann Klotz, (9. kép) a salzburgi pedig Edmund Hellmer munkája. (10. kép) A három szobor között igen sok a hasonlóság. Mindhárom egész alakos álló szobor, amelyek éppen a természetben sétálva, vagy egy lépcsőn lefelé haladva ábrázolják a királynét. Mindhármon egyszerű, utazó ruhát visel, ami kiemeli légies alkatát, könnyed, kecses tartását. A díszítetlen uszályos szoknyarésszel, a derékon megkötött vastag fűzős övvel, hosszú ujjal vagy kesztyűvel és zárt gallérral ellátott ruha felső része általában díszítettebb, ezt a hatást az egyes szobrok esetében más-más kiegészítő éri el. Néhány szalag a vállrészen, a mellkas áttetsző csipkés hatású anyaga, egy nyakba kötött masni és egy rojtos végű nyaksál a Róna-féle szobron, a vállra terített és a mell előtt megkötött csipkés szegélyű stóla és csipke ruhaujj vég a Klotz-féle szobron, vagy a csipkéből készült széles, a nyakat is takaró gallér és ruhaujj vég a Hellmer-féle szobron. Erzsébet mindegyik szobron kissé oldalra fordított fejjel, érzelemmentes arckifejezéssel tekint maga elé, csak a gödöllői szobron játszik egy halvány mosoly a szája szegletében. Kezeit összekulcsolja, a Róna-féle szobron egy óriási virágcsokrot és egy földre támasztott napernyőt, a Klozt-féle szobron pedig egy legyezőt tart bennük. Mindhárom ábrázoláson hajadonfőtt jelenik meg, fonott haját pártaszerűen rendezték el a feje tetején, homlokát rövid fufru keretezi. A Hellmer-féle szobor nyakában vékony láncon lógó, egyszerű kis keresztet leszámítva semmilyen ékszert vagy fejdíszt nem viselnek. A gyűjtemény Róna Józsefhez köthető agyag szobráról fontos megjegyezni, hogy nagy valószínűséggel a szobrász által készített tanulmányszobor, modell lehetett. Mégpedig az utolsó fázisok egyikéből. Erre egyrészt utal maga a szobor anyaga, hiszen a modellek mintázásához számos agyag modellt is készítenek a szobrászok mind a mai napig. Másrészt az a tény, hogy ennek a szobornak a talapzata teljesen eltér a megvalósult emlékművétől! Míg a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonában lévő szobor talapzata négyzetes, többszörösen tagolt, elején Erzsébet felirattal, négy sarkában egy-egy kidomborodó rózsacsokorral, addig a kész emlékműé három lépcsőfokon álló, felül virágfüzérrel díszített, három méter magas, nyolcszögű posztamens, a lépcső alján bronz koszorúval. Ugyanakkor magának a szobornak a megvalósítási módja teljesen egyezik a végleges formáéval. Az 1901. május 19-én felavatott bronz szobor a királyné emlékére létesített parkban áll a Táncsics úton lévő hársfasor végén.30 Róna két szobortervet is készített: „Olyannak akartam őt megörökíteni, amilyennek a gödöllőiek őt ismerték. Esernyővel a kezében, mezei virágokból font csokorral indul sétájára... Mind a két modellt úgy 30 Szoborlap: http://www.szoborlap.hu/12156_erzsebet_kiralyne_godollo_rona_jozsef_1901.html (2011. szeptember 15.) 226
