Folia Historica 28. (Budapest, 2013)

II. KÖZLEMÉNYEK - Héczey-Markó Ágnes - Rácz Miklós: Perényi Péter sírköve az abaújvári református templomban

források alapján 1423. június végére tehető, helyét azonban nem ismerjük. Ugocsa megyében jelentős birtokokat szerzett, többek között Nyaláb várát, mely a körülötte fekvő uradalommal az ág birtokainak fő bázisa lett.34

Abaújvárt Perényi Péter 1394-ben kapta meg hűségéért és szolgálataiért és bizonyos Tolna megyei birtokaiért cserébe.35 A királytól 1399-ben várépítési engedélyt kapott Abaújvárra, valamint az Ugocsa megyei Szőlősre, ami arra utal, hogy itt kívánta Abaúj megyei birtokközpontját kialakítani.36 A várépítés azonban a jelek szerint nem indult meg, ugyanis, bár 1405-ben megerősíttette a két várra vonatkozó engedélyt, 1406-ban már Nagyidéra kapott várépítési jogot.37 Nagyidán valóban felépült a vár, és Újvár ettől kezdve a nagyidai váruradalom tartozéka lett.

Perényi Péter első házasságából született János, aki 1429-1440 között ugocsai ispán volt.38 Jánost a nádori ághoz tartozó, ugyanekkor élt Imre fia „idősebb" János tárnok- mestertől megkülönböztetendő, „ifjabb" vagy „kisebb" melléknévvel illették.39 A második házasságból született Miklós, akiről kiderül, hogy elhagyta a papi rendet és Csaholyi László lányával házasság nélkül élt együtt, emiatt gyermekeik törvénytelenek voltak.

Nagyida várában és uradalmában - így Újvárban is - az Albert király halálát követő belviszályok rendítették meg tartósan a Perényiek birtoklását. A Perényi család, különösen a bárói és a nádori ágak sorsát és politikai szerepét a 15. század közepétől a század végéig Mátyás királlyal való viszonyuk kapcsán, Tringli István átfogó tanulmányban dolgozta fel.40 Perényi ifjabb Jánost, mint Ulászló hívét Jan Giskra 1441-ben foglyul ejtette, és annak fejében engedte szabadon, hogy az 24000 forint megfizetéséig zálogba adta neki a nagyidai uradalmat. Giskra és a husziták tehát elfoglalták Nagyidát, és behódoltatták az uradalom falvait is. Az 1441-es eseményekre világít rá Mátyás 1467- es oklevele. Ebben Perényi Péter fia Miklós bűnlajstromán szerepel az is, hogy amikor bátyja Giskra fogságába esett, kiváltására átadta a cseheknek Nagyida várát, akik onnan sok kárt okoztak.41 Még 1441-ben Giskrától Modrar Pál körmöcbányai polgár vette zálogba az uradalmat. Ugyanakkor feltehető, hogy Giskra legalábbis a nagyidai várat továbbra is kézben tarthatta, mert a bárókkal, főpapokkal és nemesekkel 1446-ban kötött megegyezésben Giskra azt vállalta, hogy visszaad birtokosainak négy elfoglalt várat

34 Mályusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon. Bp., 1984. 33.

35 Zsigmondkori Oklevéltár (a továbbiakban ZsO). I. (1387-1399). Összeáll.: Mályusz Elemér. Bp., 1951. No. 3403.

36 Uo. No. 6111.

37 ZsO II. (1400-1410). Első rész (1400-1406). Összeáll.: Mályusz Elemér. Bp., 1956. No. 5056.

38 Engel Pál: Magyar középkori adattár. Magyarország világi archontológiája 1301-1457. Középkori magyar genealógia. CD-ROM. Bp., 2001. Perényi, Nyalábi

39 Tringli István: Hunyadi Mátyás és a Perényiek. Levéltári Közlemények 63. (1992) 1-2. sz. 175- 192.177.

40 Tringli I. i. m. A történeti események sorozatát döntően e feldolgozás alapján tekintjük át, ahol nincs külön hivatkozás, az adat ebben a tanulmányban található.

41 Dl. 70937 „ab ipsoque castro per eosdem regnicolis nostris plurima dampna et notumenta illata et patrata fuissent" (A Perényi család levéltára 1222-1526. Szerk.: Tringli István. Bp., 2008. 523.)

66