Folia Historica 28. (Budapest, 2013)
II. KÖZLEMÉNYEK - Héczey-Markó Ágnes - Rácz Miklós: Perényi Péter sírköve az abaújvári református templomban
a sírgödör földbe mélyített része a fal alá be is futott. A téglafal északi szakasza a korábbi szentélyfallal párhuzamosan épült. A részben visszabontott falnak csak déli és nyugati szakasza maradt meg eredeti magasságában. A sírt ezzel azonos szinten, lerakása óta megsüllyedt téglaburkolat fedte. A méretek alapján a téglák azonos típusúnak látszanak a hajóban 2008-ban feltárt padlórészletek tégláival, és a megfigyelések alapján a gótikus templommal egykorúak. A sír 67,5 centiméteres belső szélessége megengedi, hogy a megtalált kőlap erre illeszkedjen. Mivel a sír megmaradt falmagassága (-27-28 cm) és a 15. századi padlószint 12 centiméteres különbsége azt jelenti, hogy amennyiben a sírlap ezt a sírt fedte, akkor annak síkja mintegy 10-12 centiméterrel a padlószint fölé emelkedett. A sírt az előbb leírt szintviszonyok alapján, és mivel építésekor a korábbi szentély falát megbontották, a poligonális szentély fennállásának időszakára keltezzük. A másik, szintén téglából falazott sírhely az előzőnél jóval reprezentatívabb helyen, a szentély nyugati felén, annak középtengelyétől kissé délre helyezkedett el. A mindössze 1,45 m mély sír egy bolygatás során szintén elpusztult, ezért tégla falazatának31 eredeti magasságát illetve a padlószintekhez való viszonyát nem ismerjük. A részben feltárt sírhely 85-90 centiméteres belső szélessége a sírkő elhelyezéséhez szintén megfelelő. Hossza ismeretlen, a bolygatás kiterjedése alapján maximum 2,4 méterre becsülhető. Építésének időpontját a késői bolygatás mértéke miatt csak feltételesen tudjuk a poligonális szentély fennállásának idejére keltezni.32 A művészettörténeti párhuzamok alapján a poligonális szentélyű templom építésére és reprezentatív kifestésére a 15. század első felében került sor. Ezt az időintervallumot a birtoktörténeti adatok is alátámasztják. Építtetőjének legvalószínűbben az Abaújváron 1394-ben birtokot szerzett Perényi Péter országbírót tarthatjuk.33 A templom jentősebb átalakítására alkalmas időszak legfeljebb 1441-ig tartott, hiszen a Perényiek ettől kezdve majd húsz éven át egyáltalán nem, utána is csak felerészben osztozva gyakorolhatták birtokosi jogaikat Abaújváron. Abaújvár a Perényi család birtokában A Perényi család a tehetősebb köznemesség sorából emelkedett ki Zsigmond uralkodásának elején. Az úgynevezett bárói, más néven nyalábi vagy kisperényi ágának 15-16. századi birtokállományát Zsigmond bárója, a forrásokban először 1378-ban szereplő Perényi Péter szerzeményei alapozták meg. Köznemesi sorból előbb macsói bánná lépett elő (1397), majd Stiborici Stibor erdélyi vajda mellett székely ispán (1397-1401), később több északkeleti megye ispánja, 1415-től haláláig országbíró volt. Halála az írott 31 A sírok falazatának téglaméretére nincs adat. 32 Az sem kizárható, hogy ez utóbbi kriptát fedte az a sírkő, melynek megtalálásáról csupán írott forrásból értesülünk. Eszerint az 1835. évi földrengést követő felújítási munkák során „a templom közepén" kőlapot találtak. Kopott felirata szerint Perényi Mihály sírköve volt, a halálozást jelző számok azonban - melyek a kő sarkain voltak - már letörtek. A felirat is igen kopott volt, ezért a teljes szöveg nem volt értelmezhető (Joó T. i. m. 9.; Farbakyné Deklava L. i. m. 14.) A sírkő feltehetően II. Perényi Mihály, Zemplén vármegyei főispán és királyi pohárnokmester sírját fedte, aki 1557. december 24-én esett el Munkács alatt (Farbakyné Deklava L. i. m. 14.). 33 Farbakyné Deklava L. i. m. 6.; Bartos Gy. i. m. 2. 65
