Folia Historica 28. (Budapest, 2013)

II. KÖZLEMÉNYEK - Baják László: Szilassy József élete és halotti címere

Szilassy nem mellesleg a nemzeti kultúra elkötelezett támogatója volt. Vay Sarolta beszámolója szerint 1794-ben, például előfizetőket gyűjtött Csokonai Vitéz Mihály megjelenendő munkájára,19 de támogatta a költő Ungvárnémeti Tóth Lászlót is.20 Karacs Teréz szerint gr. Széchenyi Ferenc, gr Teleki László, br. Vay Miklós és Péchy Imre mellett Karacs Ferenc pesti rézmetsző legnagyobb pártfogói közé tartozott.21 Nem véletlen tehát, hogy 1834. március 21-én beválasztották a magyar nyelvű tudományos munkák díjazására szolgáló Marczibányi Díj kuratóriumába.22

Szilassy József, mint a család legtekintélyesebb és egyben legtehetősebb tagja igyekezett a családi birtokokat is rendbe tenni. 1804-ben először peres úton visszaszerezte a losonc-tugári birtok régebben elveszített ötödfél jobbágytelek nagyságú részét, amely területre 1808-ban új királyi adományleveket is kapott. Ezután, ahogy végrendeletében írja a „nagy bajjal s költséggel összeszerzett" Losonc-Tugárt iparosok és kereskedők letelepítésével egy egész „privilégizált városkává" fejlesztette.23 Liberális felfogását mutatja, hogy a beköltözéshez vallási és származási kritériumokat nem szabott, így például a zsidók számára is engedélyezte a letelepedést. Ezzel párhuzamosan a pándi udvarházát kastéllyá bővíttette, a pándi malmot átépíttette, az uradalom jószágállományát megnövelte és gyümölcsöst is telepített, amelynek érdekében 1817-ben a nádor kertészetéből szerzett oltványokat, illetve rendszeresen levelezett a pozsonyi Kunze József és Wimmer József kertészekkel. Ezen kívül kezelte a felesége zömmel tiszántúli birtokait is.24

1824-ben a Szilassy iránt megnyilvánuló töretlen politikai bizalom jeleként, a Nyit- ra megyébe áthelyezett Malonyai János főispán helyére kinevezték Zemplén vármegye helytartójává.25 A megbízatás az ekkor már 69 éves főbíró hosszú és hűséges hivatali szolgálatainak elismerése is volt, amelyet hamarosan továbbiak is követtek. 1827-ben, br. Perényi Lázár halála után Torna vármegye főispánja lett.26 A kicsi és nem túl jelentős Torna a mérsékelten ellenzéki megyék közé tartozott. Szilassy érdemeiért mindenesetre 1830-ban megkapta a Szent István Rend lovagkeresztjét, majd az országgyűlés 1835.

19 Vay S. i. m. 296-297.

20 Taxner-Tóth E. i. m. 55.

21 Karacs Teréz: Karacs Ferenc életéből. In: i. m. 46.

22 MOL P 1028 Szilassy cs. lt. Szilassy József iratai 5. cs. 13. tétel. föl. 15.r.-16.v. Marczibányi István 70 ezer forintos alapítványának évi 4200 forint kamatait osztották ki, 1835-ben pl.

Fáy Andrásnak, Jerney Jánosnak és Simon Florentnek.

23 MOL P 1028 Szilassy cs. lt. Szilassy József iratai 1. cs. 1. tétel föl. 27.r.

24 Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. Függelék:

A szilasi és pilisi Szilassy családok története. Bp., 1938. 576. Bártfai Szabó helyenként összekeveri Szilassy József és az azonos nevű fia életrajzi adatait.

25 Knézsik József főjegyző beszéde. In: Méltóságos kir. tanátsos, septemvir tekintetes ns. Zemplén vármegye főispányi helytartója szilasi 's idősbb Szilassy Josef ő nagysága tekintetes ns. Torna vármegye fő ispányi székébe való törvényes béiktatásakor tartatott beszédek 1828- dik esztendőben Kis-asszony havának 12. napján. Rozsnyó, 1828. 27-29. Fallenbüchl Zoltán: Magyarország főispánjai. Bp., 1994.114.

26 Fallenbüchl Z. i. m. 102. L. még MOL P 1028 Szilassy cs. lt. Szilassy József iratai 5. cs. 12. tétel.

141