Folia Historica 28. (Budapest, 2013)
II. KÖZLEMÉNYEK - Héczey-Markó Ágnes - Rácz Miklós: Perényi Péter sírköve az abaújvári református templomban
A templom kutatása 1997-ben kezdődött.20 (6. kép) A templomdombon, egyelőre nagyon óvatosan, de feltételezhető egy Árpád-kori temető, melyre csupán a 2008-ban feltárt, a diadalív fala által vágott váz utal, a hozzá tartozó templom pedig kizárólag feltételezés.21 A 13. század végén-14. század elején épülhetett az egyhajós, négyzetes záródású templom, melyet később visszabontottak, ezért sem eredeti padlószintjét, sem felmenő falait nem ismerjük. Ezt a templomot legkorábban a 14. század legvégén elbontották és új, nagyobb belső terű egyhajós, poligonális szentélyű templomot emeltek.22 Nyugati kapuja közeli rokona az 1400 körűire keltezett lónyai és márokpapi templomkapuknak, de többi gótikus 20 A templom törzslapja 1876-ban készült (Myskovszky Viktor: Az abaújvári református templom. Jelentés. KÖH Tervtár ltsz. 27., 30.), ugyanebben az évben Henszlmann Imre is foglalkozott vele (Henszlann Imre: Magyarország ó-keresztény, román és átmenet stylű műemlékeinek rövid ismertetése. Bp., 1876. 171.). Az előbbihez készült felmérési rajz az 1866-ban földfelszínig visszabontott és újjáépített déli hajófal eredeti kialakításának egyetlen forrása. A templom történetének első összefoglalása és freskóinak ismertetése: Joó T. i. m. 7-14. A helyreállítást megelőző kutatások 1997-ben kezdődtek. A templomra vonatkozó történeti adatokat a teljesség igényével gyűjtötte össze, és a falképeket elemezte Farbakyné Deklava Lilla (Farbakyné Deklava L. i. m.). A freskók restaurátori kutatására 1966-ban (Reisinger Márta jelentése. KÖH/OMF Irattár 14056/1966.), és 1997-ben került sor (A4. Nagy Éva-M. Bán Beatrix-Szabó József-Kenéz Pál: Festőrestaurátori és szobrászrestaurátori kutatások eredményeinek összefoglalása, helyreállítási javaslatok és költségbecslések. ÁMRK-SZRO. 1999.). A falképekről szerzett eddigi ismeretek legutóbbi összefoglalása: Jékely Zsombor-Lángi József: Falfestészeti emlékek a középkori Magyarország északkeleti megyéiből. Bp., 2009. 26^3. A régészeti ásatás 1997-ben a templom falainak külső vizsgálatával és a sekrestye kutatásával kezdődött (Csengd Péter-Gere László: Abaújvár ref. templom. Kutatási dokumentáció. ÁMRK. 1997.), majd 1998-ban, Simon Zoltán vezetésével, a szentélyben folytatódott. A külső falfelületek 1998-ban megkezdett, szondázó jellegű falkutatását 2002-ben Bartos György és Farbakyné Deklava Lilla folytatta: Bartos György: Abaújvár, református templom. Kutatói jelentés. 2002.; Bartos György-Farbakyné Deklava Lilla: Abaújvár, református templom. Műemlékvédelmi Szemle 13. (2003) 1. sz. 7-9. 2008-ban, a templomhajó szondázó jellegű feltárására, 2009-ben a sekrestye további feltárására került sor (a 2008-2009. évi régészeti ásatás dokumentációját és a publikációkat lásd a 2. lábjegyzetben). 21 Markó Á. S- Rácz A4. Kutatási dokumentáció 2008-2009. i. m. 14-15.; Markó Á. S.-Rácz A4. Régészeti Kutatások Magyarországon 2008. i. m. 141. 22 A 2008. évi ásatást megelőző ismeretek szerint a ma is álló templomhajóhoz eredetileg az egyenes záródású szentély tartozott, amelynek bontása után épült meg a poligonális szentély. Ezt az elképzelést alátámasztja az a megfigyelés, hogy a kváderfalazatú új szentély fala elválik a törtkőből épült hajótól. A 2008. évi ásatási eredmények fényében úgy tűnik, hogy az új templomhajót és szentélyt feltehetőleg egyidőben, de mindenképpen azonos koncepció szerint, a szentély záródását megváltoztatva, de a diadalív helyét változatlanul hagyva, a belső teret minden irányban egy-egy méterrel megnagyobbítva építették fel. A falazatok viszonylag keskeny sávban megfigyelt elválása esetleg abból adódik, hogy a kváderfalazatot kevés helyen kötötték be a törtkőből épült hajófalba. Az eltérő építőanyag használatára a vár története adhat magyarázatot. Bartos György felvetése szerint a szentély korábbi időszakra jellemző kváderfalazatához egy, abban az időben elbontott templom építőanyagát használhatták fel. (Bartos Gy.-Farbakyné Deklava L. i. m. 7.) 62
