Folia Historica 28. (Budapest, 2013)

II. KÖZLEMÉNYEK - Héczey-Markó Ágnes - Rácz Miklós: Perényi Péter sírköve az abaújvári református templomban

mint Verebélyi Simon egri várkapitány (+1493) egri sírköve12 hozható párhuzamként. A század végétől, különösen a reneszánsz emlékeken, már gyakrabban szimmetrikus pajzsok jelennek meg.

A karéjos talpú címerpajzsok szintén a század második feléből származó címeres emlékeken jelennek meg. A visegrádi Mátyás-kori úgynevezett oroszlános kút baldachin- ján látható aszimmetrikus késő gótikus címerpajzsok között az egyik, az abaújvárihoz hasonlóan, kétkaréjos talpú.13 Ugyanez a típus látható egy 1499-ben elhunyt kolozsvári polgár sírkövén is.14 Többszörösen karéjos talpú címerpajzsok a század második feléből fordulnak elő fehérvári címeres emléken.15 Az abaújvári sírkövön a címerpajzs felett ábrázolt csőrsisak a 15. századtól alkalmazott forma.16 Mindezen művészettörténeti párhuzamok alapján a sírkő a 15. század második felében készülhetett.

A templom rövid építéstörténete

Az abaújvári református templom a település délkeleti szélén, annak legkiemelkedőbb pontján áll. A templom egyhajós, keletek épület, a nyolcszög öt oldalával záródó, két boltszakaszos, bordás keresztboltozattal fedett szentéllyel, csúcsíves diadalívvel. A hajó négy sarkát és a szentélyt támpillérek erősítik. A hajónak korábban festett famennyezete volt, mai lefedése a tetőszerkezet újjáépítésekor készült. A szentély keleti falának kekős osztású mérműves ablaka és a templom szemöldökgyámos, pálcákkal keretezek, félköríves timpanonnal záródó nyugati kapuja eredeti állapotában fennmaradt. A szentély további három ablakát 1806-1807-ben félköríves záradékúra alakítohák.17 A hajó 1886-ban újjáépített déli falán három félköríves záródású ablak és egy hasonló formájú, kisebb karzatablak nyílik. A templom földszinten négyszög, emeleten nyolcszög alaprajzú tornya csak 1886-ban épült meg. A diadalív déli falához 1652-ben épült a szószék. A templom körül 1859-ig működök a temető,18 kőkerítését a korábbi kőfal helyén, 1793- ban emelték.19

12 Varga, L.-Lővei, P. i. m. 146. Fig. 45.

13 Búzás Gergely: A visegrádi királyi palota története. In: A visegrádi királyi palota. Szerk.: Búzás Gergely-Orosz Krisztina. Visegrád, 2010. 59-61.

14 Sándor I. i. m. 16-17.

15 Lővei Pál: Néhány címeres emlék a 14-15. századból. Művészettörténeti Értesítő 40. (1991) 1-2. sz. 56-58.

16 Bertényi Iván: Magyar címertan. Bp., 2003. 43.

17 Farbakyné Deklava Lilla: Abaújvár, református templom. Művészettörténeti tanulmány, (kézirat) ÁMRK. 1997.12.

18 Farbakyné Deklava L. i. m. 15.

19 Joó Tibor: Az abaújvári református templom. A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 18. (1980)7-14.

61