Folia Historica 28. (Budapest, 2013)

II. KÖZLEMÉNYEK - G. Héri Vera: Szemelvények a Jankovich-gyűjtemény arany emlékérmeiből

a pontozott technikával kidolgozott verőtő pedig lazává és bizonytalanná teszi a látnivalót. Teljesen hiányzik a térbeliség megjelenítése, nem a legsikerültebb példány a nagy győzelmet megörökítő műalkotások között. A budai győzelem után elérhető céllá vált a török egész Európából való kiűzése.

4. kép

Buda visszafoglalása, 1686. Ltsz.: J. 263.

(Fotó: Gedai Csaba)

A nagy jelentőségű esemény után a központban az alkotmánymódosításhoz szükséges két alapvető probléma rendezése állt, az örökös királyság vagy választó királyság törvénybe iktatása és az Aranybulla ellenállási záradékának megszüntetése. A hosszadalmas tárgyalások eredményeképpen törvényerőre emelkedett az örökös királyság, és 1687. december 9-én magyar királlyá koronázták I. Lipót 9 éves fiát I. József néven. (5. kép) A magyarországi nemesség számára viszont pozitív döntés volt, hogy a töröktől továbbiakban visszafoglalt területeket Magyarországhoz csatolják, és a nemesi földbirtok oszthatatlanságát, azaz a hitbizományt törvénybe iktatták.17

5. kép I. József

magyar királlyá koronázása, 1687. Ltsz.: J. 300. (Fotó: Gedai Csaba)

A magyar történelemben - mint katona - viszonylag csekély szerepet játszott Steinville tábornok, igaz nem is katonai eredményei miatt vált ismertté. Gróf Stephan Steinville szerepe a császári hadseregben bontakozott ki, elsősorban a Rákóczi szabadságharc idején. Amikor a császári sereg Erdélyben átvette a hatalmat, ő volt a sereg főparancsnoka.18

17 Magyarország története 1686-1790. I. Főszerk.: Ember Győző-Heckenast Gusztáv. Bp., 1989. 86-87.

18 Erdély története. II. 1606-1830. Szerk.: Makkai László-Szász Zoltán. Bp., 1986.917.

77