Folia Historica 28. (Budapest, 2013)
II. KÖZLEMÉNYEK - Héczey-Markó Ágnes - Rácz Miklós: Perényi Péter sírköve az abaújvári református templomban
Az 1730-as években bontották le a szentélyhez északról csatlakozó, szokatlan kialakítású, alápincézett sekrestyét.26 Ennek első feltárása során Csengéi Péter és Gere László megállapította, hogy a sekrestye alatt dongaboltozatos kripta helyezkedett el, melynek megközelítése a keleti falon kialakított, gádorfalakkal közrefogott lejáraton át volt lehetséges.27 A 2009. évi régészeti ásatás során megállapítottuk, hogy a templomhoz északról egy négyzet alaprajzú, mintegy 5 méteres oldalhosszúságú sekrestye csatlakozott. Az épületrész mai szentéllyel egyidejű építésére vall a szentélyből nyíló, elfalazott csúcsíves sekrestyeajtó, mely a szentélyfallal egykorú. Közvetlenül a pince belső terét kitöltő omladék alatt találtuk meg a templom járószintjénél közel 3 méterrel mélyebben elhelyezkedő, a sekrestye falainak alapozási síkjával egybeeső földes járószintet. Az ezen talált kerámiatöredékek alapján - melyek többsége egyazon edényhez tartozott - a pince az épületrész 1730-as években történt bontásáig28 használatban maradt. A keleti falban levő, korábban ajtónak feltételezett nyílás, egy rézsűs kávában elhelyezkedő, 50 centiméter szélességű, ismeretlen magasságú ablaknyílás volt. Az egyszerű, 25x40 centiméter keresztmetszetű kőkeret külső oldalán 4 centiméter szélességű és mélységű hornyot alakítottak ki. Az ablak padlószint felett mintegy 80 centiméter magasságban levő káváját könyöklőmagasságig szárazon rakott kövekkel rakták be. Külső oldalához, a kőkeret alsó síkjával megegyező padlószintű, gádorfalakkal kialakított akna csatlakozott. Úgy véljük, a feltehetően a sekrestyéből megközelíthető pincehelyiség, illetve kripta egy kiemelt jelentőségű temetkezés számára épülhetett. Ma már nem állapítható meg, hogy az előkerült sírkő itt volt-e elhelyezve, de a régészeti eredmények fényében nem is ez az egyetlen lehetőség. Az 1998. évi régészeti feltárás során ugyanis a szentélyben Simon Zoltán két, téglából falazott sírhelyet tárt fel .29 Bármelyikről elképzelhető, de egyikről sem jelenthető ki teljes bizonyossággal, hogy a megtalált sírkő helye volt. A szentélyben nyitott kutatóárkokat dokumentáló metszetrajzokon megfigyelhetőek a korábbi szentély visszabontott falai, a hozzájuk simuló kevert sírföld, valamint a falak bontásakor keletkezett vékony habarcsos réteg. E felett helyezkedik el az új templom járószintje alatti feltöltésként azonosítható agyagréteg. Ennek felső síkja és a falakon megmaradt vakolat alsó szélének magassága alapján tudjuk hozzávetőlegesen meghatározni a poligonális templom padlójának magasságát (-15-16 cm30). Az e szinttől számított 2,8 méter mélységben kerültek elő a szentély északkeleti sarkában elhelyezkedő sírban eltemetett személy bolygatott maradványai. A sírt csak felső, laza sírföldbe ásott szakaszán vették körül téglafallal, alatta a homokos altalajba mélyült. A fal keleti szakaszának építésekor a korábbi szentély keleti falába belebontottak, sőt, 26 Farbakyné Deklava L. i. m. 12. A sekrestye és a szentély között nyíló ajtó a homlokzat külső oldalán utólag - statikai problémák miatt - emelt támpillér bontásakor előkerült. 27 Csengd P.-Gere L. i. m. 5. 28 Farbakyné Deklava L. i. m. 12. 29 Ezúton szeretnénk megköszönni Simon Zoltánnak, hogy az általa vezetett, 1998. évi régészeti ásatás dokumentációjához készült rajzokat a rendelkezésünkre bocsátotta. 30 A magassági adatok a nyugati kapu küszöbszintjére vonatkoznak. 64
