Folia Historica 28. (Budapest, 2013)

I. TANULMÁNYOK - Tompos Lilla: Az edelényi kastély falképeinek viselettörténeti tanulságai

következően a dolmányos-mentés magyar szabású ruhákat a magyar szabók készítették. Nevezetesen dolmányt kapott Hanczli és Sigó szakács, továbbá Dávid lovász is,34 miközben az udvartartás lakájait divatos libériával látták el. Ez utóbbi állítás érzékeltetésére Eötvös Miklós titkár számadáskönyvének egy részletét idézzük: „.. .vettem az Német Lakájoknak Libériának nyolcz réf zöld posztot, es kilencz ref rását béllésnek... Ugyan azon Lakajnak vettem... egy harbajdlit... és egy kalapot... Ugyan az Lakajnak kalapjára ezüst paszomántot, gombot, sinort selymet... fizettem ki a Német Szabót az Urfi Locajja Libériájának csinálásáért.. .",35

Libériákat nem csak az udvari szabók varrtak, a városi német szabók árszabásaiból jól követhető az új divat általánossá válása, hiszen a 18-19. század fordulóján a megyei, uradalmi hajdúk, alacsonyabb rangú tisztviselők is kék posztó libériát kaptak.36

A falképeken az udvartartás egy-egy alakja is feltűnik. Az udvartartás hivatásos vadásza urához hasonlóan, zöld és sárga színekből készült vadászegyenruhát, vagyis a foglalkozását és az úrnak való alárendeltségét tükröző libériát visel. A lovász viselete sárga mellényből, nadrágból, szürke kabátféléből, a korszakunkban divatjamúltnak számító justaucorps-ból áll. Háromszögű fekete kalap és fekete, térdig érő csizma egészíti ki öltözetét, azzal a többször előforduló fehér, szabott harisnyával, amelyek, mint említettük, főképpen a német fejedelemségekben divatoztak. (6. kép)

A katonai egyenruhák az európai hadügyi reformok eredményeképpen jöttek létre, bennük a hatalom haderejének virtuális megjelenítésével a jelképek egymásra épülő rendszerét valósították meg. Az öltözetet az uralkodót, vagy az államhatalmat megszemélyesítő színekből tervezték, és különböző jelekkel látták el. Ezek általában az uralkodó monogramja vagy címerképe, e felségjel megjelenítésével az uniformist viselő személyt mintegy birtokba vette. Jelezte ez azonban azt is egyúttal, hogy ezeket a konkrét javakat kizárólag a szolgálati idő alatt birtokolja a katona. Az uniformisnak ugyanakkor meghatározott szakmai jelek direkt feltüntetésével tükröznie kellett a hadsereg strukturáltságát, a fegyver- illetve csapatnem összetételét. Az egyenruhának ki kellett fejeznie azt is, hogy a katona az adott fegyvernem melyik alakulatánál szolgál, továbbá a hierarchiában elfoglalt helyét, a szolgálati időszakban betöltött szerepét is.37

A huszárság a Habsburg birodalmi haderőben már a 17. század végétől kezdve reguláris ezredekben katonáskodott. Mária Terézia trónralépésekor nyolc magyar ezred állt fegyverbe, és újabb lovas egységeket hoztak létre az örökösödési háború idején. A Habsburg birodalmi haderőben is a 17. század elején kezdődött az uralmi jelképek megjelenése, de csak Mária Terézia uralkodása idején teljesedett ki.

34 Magyar Országos Levéltár (továbbiakban MOL) P 1501 A Károlyi cs. nemzetségi lt. Károlyi I. Sándor iratai 4. d. Lad. 141. 4.e tétel Badda Gábor számadása föl. 613.V. A fenti ruhadarabok, fekete bőrös és bőretlen dolmányok temetésre készülhettek és a debreceni szabók varrták azokat.

35 MOL P 1502 Károlyi cs. nemzetségi lt. Károlyi Ferenc iratai. 5. d. 3/b tétel Eötvös Miklós titkár számadáskönyve föl. 21.r.

36 Flórián Mária: Magyar parasztviseletek. 2001.170.

37 Ságvári György: Állami és uralkodói szimbólumok a magyar uniformis jelrendszerében. Hadtörténeti Múzeum Évkönyve 4. (2001) 115-119.

34