Folia Historica 28. (Budapest, 2013)

I. TANULMÁNYOK - Tompos Lilla: Az edelényi kastély falképeinek viselettörténeti tanulságai

2. kép

Ceremoniális kézcsók (Urasági háló, északi oldal) (Fotó: Gergely Zsolt)

díszített frakkmentét visel.22 Viselete a kor változásait tükrözi, a francia divat a magyar viselet szerkezetébe is változást hozott. Ez különösen a felső kabátfélét, a mentét érintette, ennek ugyanis elülső szárnyait, akárcsak a frakkokét, levágták, és ezáltal - Höllrigl József 20. századi jeles történész terminológiájával élve - frakkmentévé alakult át.23 Ez hozta magával, hogy míg a korábbi századokban a szőrmével bélelt, meglehetősen bőre szabott felsőkabátot, a mentét levetve is szalonképes volt az úr, a 18. században nem vetkőzhetett ingujjra, frakkmentéjét magán kellett tartania. Az anyag és a szabásmód miatt megváltozott az urak sziluettje is, a 18. században a karcsúsított szabású ruhadarabokban az urak elegánsabbakká váltak, tökéletesen megfelelve a kor elvárásainak. A dolmányos-frakkmentés együttest magyar nadrág egészítette ki. A század második felének udvari díszöltözeteinél látványban tetszetős, szerkezetben ötletes megol22 A frakkmente Höllrigl József a 20. század kiváló viselettörténésze által alkotott kifejezés, kiválóan tükrözi a mhadarab sajátosságait.

23 Höllrigl József: Régi magyar ruhák. 1938.14.

28